Esztergom Évlapjai 1988

Magyar György: A sportmozgalom kibontakozása Esztergomban a felszabadulást követő években (1945—1950)

MINSZ titkár és Űjváry Mihály SZIT-sportfelelős minden olyan lehetőséget, eszközt megragadott, mely az ifjúság tömegsportját szolgálta. A Vasutas Szakszervezet 1949. január 22—23-án az MDP székházában „Kultúrával a szocializmusért" elnevezésű kulturális és olimpiai napokat, bemutatókat rendezett. A Nemzeti Bizottságok február hó l-jével megszűntek. Helyükbe a Magyar Függetlenségi Népfront Bizottsága lépett. Az új Függetlenségi Népfront munkájában a demokratikus pártok megerősödve vettek részt, a vezető szerepet az MDP töltötte be. Esztergomban február 13-án alakult meg a népfront. Az alakuló közgyűlésen megválasztott vezetőségben titkári szerepkört bíztak Szabó István VAOSZ-sportvezetőre. (Mivel a Polgári Demokrata Párt nem volt tagja a népfrontnak, ezért a városi képviselőtestület megvonta a párttól azt a jogot, hogy a képviselőtestületbe képviselőt delegáljon; Szabó Istvánt a képviselőtestület viszont megválasztotta városi tanácsosnak.) A Belügyminiszter 1949. márciusában rendeletet adott ki valamenynyi törvényhatóság első tisztviselője és megyei város polgármestere részére az OSH által kezdeményezett és a népi tömegsport létrehozását célzó „Munkára Harcra Kész" (MHK) sportmozgalom támogatására. (71) A rendelet nyomatékosan leszögezte, hogy a „Munkára Harcra Kész" sportmozgalom a szocializmus felé haladó népi demokráciánk széleskörű és hosszú távú célkitűzése, melyben lehetőséget kíván nyújtani a dolgozó tömegeknek, hogy a testnevelés és a sport gyakorlásával a munkára és a népi demokrácia védelmére alkalmasabbá váljék. Felhívta az alispánokat illetve polgármestereket, hogy a „Munkára Harcra Kész" sportmozgalom irányítóinak, vezetőinek, esetleg résztvevőinek is az ügy fontosságához mért hatásos támogatást nyújtsanak; és az alárendelt hatóságokat, szerveket utasítsák a rendelet szerinti eljárásra. (72) A rendelet végrehajtását az alispán azzal kezdte, hogy utasított minden vármegyei alkalmazottat a mozgalomban való részvételre, még a testi hibás alkalmazottaknak sem adva felmentést. (73) Ez az intézkedés túlkapás volt, amely aligha vált a tömegsport népszerűsítésének javára. Az MHK-intézőbizottság Komárom—Esztergom vármegyébe nl949. február 8-án, Esztergom városban február 24-én alakult meg. Az előbbinek Plank Márton vármegyei sportfelügyelő lett az elnöke és Bíró Sándor testnevelő tanár az alelnöke, — az utóbbit pedig Duck SándoP és Mészáros Ferenc testnevelő-tanárok vezették. (74) Az MHK sportmozgalom esztergomi „nyitását" az április 4-i ünnepi sportrendezvény jelentette. Az ifjúsági szervezetek, egyesületek sportfelelőseik vezetésével vonultak a Ferences-pályára, ahol Steiner László ünnepi beszéde után fogadalomtétel, majd bemutató versenyek zajlottak. (75) 1949 tavaszán dr. Brassai György — hivatali elfoglaltságával indokolva elhatározását — lemondott az EVSE-ben betöltött sportvezetői tevékenységéről. Ezzel az egyesület elveszti egyik legrégibb és legjobb „ sportdiploma táj át". Az Esztergomi Sportrepülő Egyesület mint az Országos Magyar Repülő Egyesület (OMRE) tagja követte azt az elgondolást, hogy az ifjúságot minél szélesebb körben vonja be a sportrepülő-életbe. 335;