Esztergom Évlapjai 1988

Magyar György: A sportmozgalom kibontakozása Esztergomban a felszabadulást követő években (1945—1950)

Komárom — Esztergom vármegye alispánja körlevélben szólította fel a járási és községi jegyzőket, hogy mivel Esztergom város kivételé­vel a Városi Alkalmazottak Országos Szövetségének (VAOSZ) helyi cso­portjai nem működnek, azonnal indítsák meg a szervezést, és úgy mun­kálkodjanak, hogy egy hónap leforgása alatt minden vármegyei dolgozó (főjegyző, jegyző, irodatiszt stb.), aki a vármegyétől illetményt élvez, a VAOSZ tagja legyen. (67.) Az esztergomi VAOSZ-csoport nem csupán papíron létezett, hanem a szakszervezeti tevékenység mellett dolgozóinak sportolási lehetőségeit is igyekezett biztosítani. Működött Szabó István vezetésével a röplabda-csapat, amely részt vett Esztergom város népi röplabda bajnokságában a Szakszervezeti Tanács, a SZIT, a Bányászok Szakszervezete, az EVSE, a Szabadságharcos Szövetség és a Rendőrség csapataival együtt. (Nekik azonban eleinte nem volt sportfelszerelésük, amivel a többi csapatot az üzemek látták el.) 1948 őszén a Belügyminiszter 645 182/1948. III/l—2. sz. rendeletével intézkedett a demokratikus ifjúsági szervezetek működésének támogatá­sáról. „A magyar népi demokrácia fejlődése szempontjából nagy jelen­tősége van a demokratikus ifjúsági szervezetek zavartalan működésének. Ezért fontosnak tartom azt, hogy a demokratikus ifjúsági szervezeteket a vármegyék, városok és községek működésükben mindenben támogas­sák. Felhívom ezért alispán urat, utasítsa valamennyi megyei város polgármesterét és község elöljáróságát, hogy az EPOSZ helyi szerveze­tének helyiséget, lehetőséget biztosítson és a többi egyesületekhez mér­ten a költségvetésben biztosított hitelből arányos anyagi támogatást nyújtson." (68) A rendelet ismeretében az ifjúsági szervezetek és sport­egyesületek az anyagi kérelemek özönével fordultak a város polgármes­teréhez. A kérelmeket a megyei város képviselőtestülete a városi tanács és a pénzügyi bizottság javaslata alapján bírálta el. 1949. évre az EVSE­nek biztosított nagyobb támogatást a képviselőtestület azzal indokolta, hogy „az Esztergomi Vasutas Sportegyesület a város egyetlen olyan sportegyesülete, mely 10 szakosztállyal működik és szolgálja a tömeg­sportot. Szakosztályai közül több az átlagot_magasan meghaladja és mint szakszervezeti sportegyesület kb. 500 dolgozó magyar ifjú részére biz­tosít sportolási, testedzési lehetőséget. A szakszervezeti dolgozók fillér­jeiből az egyesület, melynek egyéb bevétele nincs, fennállását biztosíta­ni nem tudja és így feltétlenül indokolt részére a segély megállapítása." (69) A képviselőtestület a MINSZ esztergomi szervezetének kiutalt ösz­szeget azzal a kikötéssel biztosította, hogy a MINSZ köteles azt az Esz­tergom város területén működő SZIT, EPOSZ, Diákszövetség, valamint az úttörőcsapatok között igazságos módon, célszerűen felosztani. Mivel a MINSZ-t tekintették az ifjúsági szervezetek csúcsszervének, megadták a jogot ahhoz, hogy a segélyezéssel kapcsolatos körülménye­ket mérlegelve, a döntéseket maga hozza meg. A pénzbeli segélyezés mellett az OSH kerületi felügyelőjének javaslatára a város által beszer­zett sportszerek közül a MINSZ 15 sífelszerelést, az EVSE 16 db jég­hoki-botot és korongot kapott. (70) A polgármester engedélyezte a SZIT számára, hogy a székházuk mögötti városi ingatlant (Forgách u. 1. sz.) a művésztelep építkezésének megkezdéséig kizárólagosan sportcélokra használhassák. Hetyey Gábor 334;

Next

/
Thumbnails
Contents