Esztergom Évlapjai 1988

Magyar György: A sportmozgalom kibontakozása Esztergomban a felszabadulást követő években (1945—1950)

helyzetet, tisztában voltak a fő feladatok végrehajtásának szükségességével, és tevékenységükkel ezek közös megoldására mozgósítottak. A hatalmi harc eldőlt: a politikai fordulat a sport területén is egyre inkább éreztette hatását, bár egy ideig még a különböző pártérdekek, az eltérő eszmeáramlatok ellenében kellett új utakat keresnie. Megmutatkozott ez a tájékoztató- és propaganda-tevékenységgel foglalkozó esztergomi Szabadegyetem, (58.) az MNDSZ-Akadémia (59.) és az esztergomi Sport Szabadegyetem (60.) tevékenységében is, ahol még 1948 nyarán sem azonos törekvések jutottak kifejezésre. Az OSH esztergomi Népi Sportbizottsága a Sport Szabadegyetem előadásaival az újjáépülő város sportjának minél szélesebb alapokra helyezését kívánta elősegíteni. Ebből a munkából, a sportágak népszerűségéből a Szabadságharcos Szövetségnek az év folyamát létrehozott helyi csoportja is kivette részét. (61.) Előbb motoros, majd kerékpáros szakosztályt hívott életre. Vezetősége ezen kívül a városi tömegsport-versenyek irányításából is jelentős munkát vállalt: kiírta és lebonyolította a Szabadság-Kupa városi labdarúgó bajnokságot, Esztergom város népi asztalitenisz-bajnokságát. Az MDP az új kenyér augusztus 20-i ünnepsége után, (62.) továbbá az országos honvéd hét keretében a „Száz éves a magyar honvédség" elnevezésű honvédnapon szervezett sportrendezvényeket. A Szabadságharcos Szövetség Sporttevékenysége mellett 1948-ban a szakszervezetek szervező, irányító tevékenységének egyre erősödő folyamata is megfigyelhető a sport területén. A helyi postások szervezésében megalakult a Magyar Postások Sportegyesületének Esztergomi Túrista csoportja (63.), majd ezt követően a Bányász Szakszervezet esztergomi csoportjának labdarúgó csapata. A Szakszervezeti Kongresszus tiszteletére rendezett országos szakszervezeti staféta-futásban az esztergomi szakszervezeti dolgozók is részt vettek és Szakszervezeti Sportnapokat is rendeztek Esztergomban. (64.) A megyei Szakszervezeti Tanács támogatta a tömegszervezetek, az ifjúsági egyesületek és üzemek sportját, főleg a tömegsport fejlesztésének ügyét szorgalmazva. A munkahelyi sportélet fellendítéséért a város legszámottevőbb üzemében a Petz-Iparművekben a Vasas Szakszervezet, valamint a SZIM tevékenykedett a röplabda, sakk, teke, természetjárás, evezés, asztalitenisz sportágakban. A város másik jelentősebb üzemében, a Rubik Ernő által alapított AERO — EVER KFT-ben (65.) a vezetés, az 1947-ben újra megindult repülőgépgyártás miatt elsősorban a sportrepülést támogatta; de emellett a gyári munkások 30 fős sícsapatának kiadásait is vállalta. A szakszervezeteken belül különböző nézetek csaptak össze a tömegsport és a minőségi sport támogatásával és fejlesztésével kapcsolatban. Voltak, akik csak a tömegsportban, míg mások a minőségi sport fejlesztésében látták az előrehaladást. A megszokások és az eltérő nézetek keveredése sok nehézséget okozott. A Szakszervezeti Tanács igyekezett egységes állásfoglalást kialakítani a dolgozók tömegsportjának fejlesztéséről. Az 1948 őszén tartott Sport Szabadegyetemen Palágyi Norbert a Szakszervezeti Tanács megyei titkára a tömegsport jelentőségét emelte ki „A szakszervezet és a sport" című előadásában. (66.) 333;