Esztergom Évlapjai 1988

Magyar György: A sportmozgalom kibontakozása Esztergomban a felszabadulást követő években (1945—1950)

politikai öntudatát, megszilárdította irányító szerepét. A társadalmi és a politikai téren történt változásokkal szinte egy időben a sportélet demokratizálódásáért folyó harc is sikerrel zárult, megteremtődtek a feltételek a szocialista sport alapjainak lerakásához. Az OSH létrehozásával állami erőforrásokkal rendelkező, állami és társadalmi feladatok betöltésére képes szervezet jött létre a sport területén is. Az OSH legfontosabb feladatának a népi sportmozgalom fejlesztését tartotta, munkája során a szocialista átalakulást vezető MDP politikájára támaszkodhatott. Ez komoly lehetőségeket és világos perspektívát teremtett az OSH számára. A sport irányítása 1948-tól beépült az állami életbe, fokozatosan létrejöttek az OSH területi szervei, amelyeknek egységes feladatot kellett ellátniuk, nevezetesen a szocialista sport alapjainak lerakását, az elért sporteredmények megőrzését, továbbfejlesztését és az új sportfeladatok távlati kimunkálását az erők összefogásának és a szervezeti fegyelem megszilárdításának jegyében. Az 1948 nyarán megkezdett tájékozódás és szervezés egy egységes, életképes, a város sportéletét megfelelően reprezentáló sportegyesület létrehozására sikerrel járt. Az egyesületi összefogásban erős indítékként és jelentős súllyal szerepelt a labdarúgócsapat régen óhajtott sikere, hogy ti. felkerült a Nemzeti Bajnokságba. Az EMVSE és az EVSE labdarúgó-szakosztályának vezetősége az 1948. július 8-án megtartott közös tárgyaláson elhatározta, hogy ha létrejön a város vezetősége és az MDP által kezdeményezett egyesületi fúzió, akkor az új labdarúgó-szakosztály vezetését Karácsony Istvánra, dr. Brassai Györgyre és Horváth Gyulára bízzák. (56.) A sporthatóságok engedélye alapján 1948 szeptemberében rendkívüli közgyűlésen, a polgármester elnöklete mellett, anyagi indokokra hivatkozva kimondják az EMVSE megszűnését és az EVSE-vel történő fúzióját. Az új sportegyesület az Esztergomi Vasutas Sport Egyesület (EVSE) név alatt szerepelt, az újonn

an v

álasztott vezetőség irányítása mellett. (57.) A város legnagyobb sportegyesületének vasutas egyesületté alakításában elsősorban anyagi feltételek játszottak szerepet, hiszen jelentős könnyítést láttak a tíz szakosztály utaztatási problémáinak szinte ingyenes megoldásában. Dr. Brassai György és társai fáradtságot nem ismerő sportszeretetének, szervezőképességének köszönhető, hogy az egyesület anyagi helyzetének megjavítására a kezdeti lépések megtörténtek. E lépések közt azonban sok volt az ideiglenes, a szükségintézkedés. Az egyesületi tagok a megválasztott új vezetőség személyi összetételétől várták a kiegyensúlyozott, a gazdaságilag gondtalan sportélet biztosítását. A vezetőségben azonban számosan voltak olyanok, akik csupán nevükkel szerepeltek, támogatásuk és tevékenységük látszólagos volt. Ez az egyesület is örökölte az előzőek „külsőségekre" törekvését, amely a díszelnökök és társelnökök megválasztásában is kifejezésre jutott. így került az EVSE díszelnökei közé Gerő Ernő, Hegyi Gyula, Sebes Gusztáv, a társelnökök közé a főispán, az alispán. Az egyesületnek szoros kapcsolata volt az MDP városi szervezetével. Többen — mint Németh Pál, Temesi Károly, Fehér János, Steiner László, dr. Szűcs Károly, dr. Brassai György, Tóth Gyula — mindkét szervezetben vezetők voltak. Nemcsak a politika, hanem a sport területén is reálisan értékelték a 332;