Esztergom Évlapjai 1988

Magyar György: A sportmozgalom kibontakozása Esztergomban a felszabadulást követő években (1945—1950)

A legfontosabb elvek közé tartozott a tömegsport kifejlesztése új versenyekkel, pályaépítési akciókkal, valamint a sportolók demokratikus szellemű nevelésének fokozása. Az MKP sportprogramjának megjelenése után megindult a harc az NSB, a pártok és az egyesületek részéről a program népfront-programmá alakításáért. A szakszervezetek egyre nagyobb figyelmet fordítottak a dolgozók sportjának szervezésére és támogatására. Az Esztergomi Sportrepülők Egyesületének elnöke, dr. Rab Károly vármegyei főispán — hivatali pozíciójával is élve — felkérte a környező falvak és városok közigazgatási vezetőit, hogy hatókörükben szorgalmazzák az egyesületek anyagi megsegítését. Nagyarányú adakozás indult el, amely többezer forintot eredményezett. A támogatók között találjuk — 1000 Ft-tal — az MKP dorogi szervezetét is. (45.) Az ESE elnöksége 1947. október 12-én jubüeumi közgyűléssel ünnepelte az esztergomi sportrepülés megindulásának 15. évfordulóját. A közgyűlés előtt avatták fel a „Pilis" vitorlázó iskolagépet, amelyet az Aero-EVE KFT dolgozóinak segítségével építettek. (46.) Az ünnepélyes közgyűlésen a vitorlázórepülés eredményei és gondjai mellett örömmel nyugtázták a fiatalok körében egyre szélesebb körben kibontakozó modellező tevékenységet. Az 1947-es év vége felé a városi sportéletet leginkább átfogó egyesületben, az EMVSE-ben hatalmi viszály keletkezett. Elindító oka az volt, hogy a Vasutas Sport Központ — mint a vasutas sportegyesületek felettes szerve — az EMVSE-t is vasutas egyesületnek tekintette. Ezért felhívta figyelmét arra, hogy az elnökség négy legfontosabb tisztségét — elnök, alelnök, főpénztáros és főtitkár — csak aktív vasúti alkalmazott töltheti be. E kikötésbe a megválasztott vezetőség nem egyezett bele, de hajlandó volt a sportegyesület és az egységes sportélet fenntartása érdekében az egyesületi alapszabály módosítására, formai változtatásokra.. Az új egyesületi alapszabályt ki is dolgozták, de a Vasutas Sport Központ nem fogadta el. Emiatt a vasutas sportolók kiváltak az EMVSE-bőI és újból létrehozták az Esztergomi Vasutas Sport Egyesületet. (47.) Az 1947 őszén megalakult Dinnyés-kormány népfront jellegű koalíciója a proletárdiktatúrára való közvetlen átmenet kormánya volt. Programja meggyorsította a szocialista átalakulást, megerősítette a munkásosztály vezető szerepét a forradalmi folyamatban. (48.) Az SZDP és MKP Komárom — Esztergom vármegyei titkárságainak összekötő bizottsága 1947. október 13-án tartott ülésén, értékelve az országos és a helyi politikai helyzetet, arra az elhatározásra jutott, hogy a két munkáspártnak a legszervezettebb együttműködésre van szüksége a jobboldali erőkkel szemben. Határozatot fogadtak el a munkásosztály érdekeivel szemben állók eltávolítására, a közös harcra azok ellen, akik a termelés csökkentésére törekedtek. A munkásbizottságokba a két munkáspárt legharcosabb tagjait küldték. (49.) Az MKP esztergomi szervezete örömmel üdvözölte a határozatot, és követelte a jobboldali erők mielőbbi félreállítását a munkásmozgalomból. Az egységes munkáspárt létrehozása, az együttműködés érdekében felvették a kapcsolatot a helyi SZDP baloldali csoportjával, mely elsősorban Temesi Károly, Budavári Ferenc és Dudás Zoltán köré csoportosult. (50.) 329;