Esztergom Évlapjai 1988

Magyar György: A sportmozgalom kibontakozása Esztergomban a felszabadulást követő években (1945—1950)

A társadalmi és politikai életben történt változások hatással voltak a sportegyesületek személyi és szervezeti átalakítására is. A városban működő sportegyesületek vezetőségében mindenkor a város, a megye elöljáróit, a politikai pártot, a tömegszervezetek képviselőit, a patronáló üzemek, egységek vezetőit, találjuk meg. Ha az elöljárót, pártképviselőt vagy üzemvezetőt leváltották, aki helyébe lépett, az szinte automatikusan örökölte elődje sportvezetői funkcióját, esetleg több sportegyesületben is betöltött tisztségét. Ezeknél ugyanis igen lényeges volt az, hogy viselőjük hatalmával, összeköttetéseivel képes legyen az egyesületnek előnyöket, anyagiakat szerezni. A város legnagyobb és legtöbb szakosztályt foglalkoztató egyesületé* ben, az EMVSE-ben a vasutas sportolók kiszakításával a sportélet nem szűnt meg. Az 1948. februári közgyűlésen a megmaradt vezetőség javasolta a tagság számára, hogy az egyesület új neve Esztergomi Munkások Vak Bottyát Sport Egyesülete legyen, ami lehetővé tenné — igaz, eléggé szerencsétlen csonkítás árán — a betűnév (EMVSE) változatlan megtartását is. (51.) A márciusban újból összehívott közgyűlés a javaslatot elfogadta. , Az EMVSE mellett két sakk-kör — a Magánalkalmazottaké és a Vasutasoké — is megalakult. A Népsport 1948. március 7-i számában az MKP és az SZDP sportosztályai felszólították a pártok sportvezetőit, hogy szüntessék meg a magyar sportban a pártpolitikai széthúzást és az egyesületekből távolítsák el a jobboldali vezetőket. Szorgalmazták az EPOSZ-ra vagy a SZIT-re támaszkodó egységes sportegyesületek létrehozását. A Minisztertanács 1948. március hó 5-én, 3.190/1948. számú rendeletével létrehozta az Országos Sporthivatalt (OSH). Ennek megalakulásával megszűnt az NSB, a VKM IX. főosztálya és feloszlatták a különböző pártok sportközpontjait is. Március végén mindazon üzemek, amelyek 1946. augusztus 1. óta 100 munkásnál többet foglalkoztattak, állami tulajdonba kerültek. A rendelet az EMVSE-t anyagilag támogató Petz Iparművek-et is államosította. Az államosítást értékelő üzemi értekezleten részt vett Gáspár Sándor a Központi Vasas Szakszervezet kiküldöttje, Bluhon Pál megyei szakszervezeti titkár, az EMVSE társelnöke, — az MKP helyi szervezetének képviseletében Kántor Richárd, az EMVSE ügyvezető elnöke, valamint Temesi Károly, az SZDP helyi szervezetének képviselője. (52.) 1948 tavaszán a felgyorsult társadalmi fejlődés szinte parancsolóan követelte, hogy a két munkáspárt továbblépjen a munkásegység útján. Az SZDP 1948. március 6—8. között tartott XXXVI. Kongresszusán határozatot hozott, melyben felhatalmazta a vezetőséget, hogy az MKP vezetőségével haladéktalanul tárgyalásokat kezdjen az egységes párt megteremtése érdekében. Az OSH szervezeti kiépülésével egyidőben zajlott a két munkáspárt egyesülése. E folyamat a sport területén is bekövetkezett. A két munkáspárt egyesülésének gyakorlati lebonyolítása Budapesten 1948. április hó 24-én, hat nagyüzem pártszervezetének egyesítésével indult el. Érdekességként kell megemlíteni, hogy a budapesti egyesülést megelőzte az esztergomi, mert 1948. április hó 23-án a városban 330;