Esztergom Évlapjai 1988

Magyar György: A sportmozgalom kibontakozása Esztergomban a felszabadulást követő években (1945—1950)

sülét is. (38.) Az utóbbi egyesület támogatására az 1947—48 évi költség­vetésben csak 1000,— Ft segélyt állapított meg. (39.) A hároméves terv a sport és testnevelés fejlesztését is előirányozta. Nagyarányú pályaépítési akciót is hirdetett, melyet felkarolt az 1947 ta­vaszán létrehozott Országos 48-as Ifjúsági Bizottság. Programjaink lé­nyegét 1947. áprilisában a Népsport hasábjain így foglalták össze: „Sporttelepet minden falunak, üzemnek, iskolának! — jelszóval indí­tunk. Ellenőrizzük, hogy a közületek a már meglévő rendeleteket végre­hajtják-e. Erkölcsi és anyagi segítséget szerzünk, hogy az ifjúság a maga erejéből önkéntes rohammunkával építhesse sporttelepét." (40.) A pályaépítési akció tettre sarkallta a közigazgatásilag Esztergomhoz tartozó esztergom-tábori sportfiatalokat is. Az Esztergomtábori Sport Egyleti (ESE) kebelén belül elsősorban a labdarúgás szenvedélyének kí­vántak hódolni. A labdarúgócsapat pályagondjainak megoldása érdeké­ben az Esztergomtábor területén lévő városi ingatlanból kértek kiuta­lást. (41.) A polgármester a kérelemnek eleget tett, és ennek alapján megkezdhették rohammunkával a vasútállomás melletti területen a lab­darúgópálya kialakítását. 1947 nyarán személyi és szervezeti változtatásokat hajtottak végre a Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium sport-ügyosztályán. A IX. ügy­osztályból főosztály lett, amelynek három ügyosztályát hozták létre. A IX/2. ügyosztály vezetője Korbacsics Pál testnevelési igazgató lett. Hozzá tartozott a verseny- és a tömegsport, a sportszövetségek, sport­egyesületek és a sportépítkezések. 1947 októberében Korbacsics Pál levélben értesítette a polgármestert, hogy a hároméves terv első évében (1947. VIII. 1. — 1948. VII. 31.) vi­déki sportlétesítmény-építésének címén az esztergomi városi sporttelep és öltöző építkezéseire 20 000,— Ft-ot irányzott elő. Az összeget a Tervhivatal útján az építkezés előkészületeinek befe­jeztével biztosítja. (42.) A polgármester és az EMVSE is örömmel fogadta a hírt és megtettek minden előkészületet a beruházás megkezdésére. Az egyesület kiemelt szakosztálya, a labdarúgó szakosztály Mátéffy Rezső irányításával a KÖLASZ l/A osztályában szerepelt. Az anyagi ne­hézségek ellenére a felszabadulás után az egyesületből először a labdarú­gók mentek közösen balatoni üdülésre. 2. Sportegyesületi élet a fordulat időszakában (1947—48). Az 1947-es választási eredmények országos vonatkozásban a mun­kásosztály, a népi demokratikus erők, az MKP javára megváltozott erő­viszonyokat tükrözték. (43.) Esztergomban viszont az első helyre a Ke­resztény Női Tábor, a második helyre az SZDP-t megelőző MKP került. A választások számszerű adatai azt mutatták, hogy a túlnyomórészt vallásos meggyőződésű polgárok a város politikai életében még mindig a polgári jobboldali erőktől várták a vezetőszerep betöltését. Az egyesületi életben viszont a sport és a politika kapcsolatát elve­tették, szinte minden fórumon a pártérdekektől független sportot hir­dették. A Népsport 1947. november 23-án közölte az MKP sportprog­ramját. (44.) 328;

Next

/
Thumbnails
Contents