Esztergom Évlapjai 1988

Magyar György: A sportmozgalom kibontakozása Esztergomban a felszabadulást követő években (1945—1950)

nek pártállásra, foglalkozásra vagy társadalmi helyzetre tekintet nélkül bárki tagja lehetett. Bár a tagság politikai és világnézeti szempontból heterogén összetételű volt, abban egyetértett, hogy a meglévő anyagi erőkkel, tudásukhoz mérten mindent meg kell tenniük — az élet minden területén, így a sport területén is — a háború okozta sebek, bajok orvoslása érdekében. A több mint 700 fős egyesület fenntartásához, a nyolc működő szakosztály, valamint a szervezés alatt álló vízipóló- és vívószakosztály tevékenységéhez újabb anyagi forrásokra volt szükség, mert a vasút, a Petz-üzem, a képviselőtestület támogatása nem bizonyult elegendőnek. Átmeneti megoldásként az EMVSE választmánya kéréssel fordult minden esztergomi sporttársához, hogy a havi tagdíjon felül meghatározott időre (6 hónap, 1 év stb.), ajánlják fel havi hozzájárulásuk növelését. (35.) A felhívás nem maradt megválaszolatlanul: a nehézségek ellenére, a létfenntartás ezer gondja mellett a sportszerető emberek zokszó nélkül adták összekuporgatott forintjaikat. Az egyesületi összefogásban jelentős tényezőként szerepelt, hogy a helybeli pártok, a képviselőtestület és a szakszervezetek félretettek minden ellenséges szempontot, érdeket. Nemes lokálpatriotizmustól hevülve, kizárólag az egyesületi közösség érdekeit tartották szem előtt. A kölcsönös megbecsülés jegyében hozták meg döntéseiket, ami ebben a pártharcoktól válságos időszakban nagy szó volt. A sportkapcsolatok kiépítésében, szervezésében rendkívüli szerepet játszott dr. Brassai György városi tanácsnok. A kulturális ügyek előadójaként lehetőséget teremtett, hogy a sport és a testnevelés minél szélesebb körben éledjen újjá és bontakozzék ki. Tevékenységének köszönhető, hogy az 1947 áprilisában megalakult Esztergom m. város Szabadművelődési Tanácsában az egyesületek képviseletét Dolovai József, az EMVSE képviselője látta el, és rajta kívül még Nagy Sándor, Szabados Jolán testnevelők, Pataky Károly és Dudás László sportvezetők is bekerültek ebbe a testületbe. (36.) A tanács a szabadművelődésre úgy tekintett, mint a társadalom fejlődésének nagyon fontos érték-alapjára. Alakuló jegyzőkönyvük, illetve éves tervük tanúsága szerint a művelődés minél teljesebb választékát igyekeztek a népi rétegek minél tágabb körében közvetíteni. Terveik között különböző sportrendezvények bemutatók is szerepeltek a művészeti (ének, zene, festészet, színielőadások stb.) ismeretek terjesztése mellett. A szabadművelődési vonalvezetés új és nagyobb szabású,_ a népi művészetben gyökerező tevékenységet indított el. 1947 tavaszán — az egyesületi székház rendbehozatala után — az EMVSE-nek a háborús károk és az árvíz következtében tönkrement sporttelep újjáépítéséhez kellett haladéktalanul hozzáfognia. Sportkapcsolatok révén a Nemzeti Sport Bizottság a munkálatokra 12 000,— Ft segélyt utalt ki, 1500,— Ft-os havi részletekben. A kiutalt összeg csupán a helyreállítási költség egyharmadát tette ki. Az egyesület a súlyos helyzetben ismételten a képviselőtestülethez fordult segítségért. Beadott kérelmében 5000,— Ft rendkívüli segélyt kért a pótköltségvetés terhére. (37.) Nem volt könnyű helyzetben a képviselőtestület, mert hasonló segélyt kért egyesületi támogatás címén az Esztergomi Sportrepülő Egye327;