Esztergom Évlapjai 1988
Horváth István: Az esztergomi pénzverde helyének kutatásáról
ta az oklevélben először 1202-ben említett (de ennél korábbi) román kori templom szentély-maradványát is. Ettől délre — a Szt. Miklós templomig négy helyen ismerünk biztosan középkori épületmaradványokat. (6. kép) Az első a Széchenyi tér 6—8. sz. házak alatti, a középkori koordinátába beillő, Árpád-kori eredetű kő-donga boltozatú pince, 6 9 amely az egykori piactér Ny-i oldalán álló házhoz tartozhatott. — A második az 1961ben Fehér Géza által feltárt XIV. századi, kváderkőből épített lakóház (a Korona kávéház előtt és alatt), amely talán a piactér ÉNy-i sarkát jelölheti. 7 0 A harmadik a Széchenyi tér 24. sz. ház telkének Ny-i szélén 1983ban általunk kiásott XIV—XV. századi ház maradványa, ill. pincéje, mely már a tértől Ny-ra eső épület lehetett. 7 1 A negyedik a Széchenyi tér 15. sz. épület alatti, a ház homlokzatától 10 m-re K-re kezdődő kő-donga boltozatú középkori pince, 7 2 melynek elhelyezkedése arra utal, hogy a középkori utcafront a mai térfaltól jóval keletebbre húzódott. (Valószínűnek tartjuk, hogy a mai épület felmenő falai is jelentős középkori részleteket tartalmaznak.) Sajnos a két előző épület fennállása korából nem rendelkezünk írott adatokkal. A rendelkezésünkre álló írásos anyagok ezeknél korábbiak, azonban igen fontos adatokat szolgáltatnak a Szennye-palota helyrajzához. Az egyik szerint 1243-ban az esztergomi káptalan bérbe adja egy kőházát Herbordus és Ybur esztergomi polgároknak. A Szennye-palota és a Szt. Lőrinc templom között, udvar közepén álló ház telkének és a mellette, a templom felőli oldalon lévő üres teleknek a pontos méreteit is megadják ekkor: „udvar közepén álló kőházunkat az esztergomi piacnál, a Zenia-palota mellett, — mely udvarnak hossza 70 könyök (amelyet egyébként rőfnek neveznek), szélessége pedig 41 könyök. Hasonlóképpen azt az üres telket (is), mely az említett kőház mögött a Szt. Lőrinc templom felé (fekszik), melytől egy út választja el, és amelynek hossza 35 könyök, szélessége pedig 34 könyök". 7 3 A leírás szerint tehát az üres telket egy út választja el a Szt. Lőrinc templomtól (ezt hozzávetőlegesen 4—6 m-nek vehetjük), az üres telek szélessége 34 rőf (könyök), azaz kb. 22—23 m, a kőház telke 41 rőf szélességű, azaz kb. 27—28 m hosszú. Ez után már a Szennye-palota következik, de az előbbi telektől az 1279. évi oklevelek szerint 7 4 egy szűk utca (vicus Strictus) választja el, mely ismét 2—3 m széles lehet. A palotának a főútra néző, valószínűleg rövidebbik homlokzata legalább 40—50 rőfnyi, azaz 27—35 m lehetett. E hozzávetőleges számítás szerint a palota DK-i sarka, mely a piactér ÉK-i sarokpontjával azonos, a Szt. Lőrinc templomtól — annak tengelyére merőlegesen mérve — 84—95 m távolságban lehetett. Hogyha ezt a távolságot a mai térképre vetítjük, akkor a palota feltételezhető helyét a Széchenyi tér 15—17—19. sz. elé és a 18—20., részben pedig a 22. sz ház D-i végének helyére — jobbára a tér, ill. úttest alá lokalizálhatjuk. (6. kép. 8. sz.) Ezen a részen, a Széchenyi tér 22. sz. előtti úttest alatt 1892ben kőboltozatú pincére bukkantak. 7"' Ugyanitt az úttest 1962—1964 és 1969-ben ismételten beszakadt, az üreget azonban, anélkül, hogy megvizsgálták volna, földdel betöltötték. 7 6 A 22. sz. ház építésekor (1902-ben) szintén jelentős régészeti leletek kerültek elő, melyek egy részét az itt 305
