Esztergom Évlapjai 1988
Horváth István: Az esztergomi pénzverde helyének kutatásáról
dolgozó munkások a szentesi múzeumba juttatták, 7 7 ahol sajnos ma már azonosíthatatlanok. Minthogy a fenti terület a török kiűzése óta be nem épített úttest volt, az itt beomlott pince és az előkerült leletek is középkoriak, és nagy valószínűséggel a Szennye-palota maradványai lehettek. Az épület e tájon való elhelyezkedését két XVI. századi veduta is valószínűsíti. Esztergom királyi városának legkorábbi ismert ábrázolásai ezek, amelyeket a város 1543. évi, Szulejmán szultán általi elfoglalása alkalmából adtak ki (az események leírását tartalmazó röpiratokon) a Majna menti Frankfurtban. 7 8 (7. a—b. kép) Az első kép (7. a.) szemben a királyi város É-i, Szt. Lőrinc kapuját ábrázolja jobbra-balra a vizesárkokkal és a tornyokkal védett városfallal. A falon belül, a kapu jobb oldalán emelkedő templomtorony a Szt. Lőrinc templommal azonosítható, a kapu felett, ill. kissé balra magas, emeletes, középen enyhén csúcsíves ikerablakkal ellátott nagy épület áll. Ez méretei alapján nem lehet más, mint a Szennye-palota, azaz az Árpád-kori pénzverő-kamara valószínű épülete. A másik (7. b. kép) az előző városrésznek más nézetből készült ábrázolása, kissé sematikusabb, de jól kiemelkedik a nagy palota-épület, 79 azonban az épületek elhelyezkedése fordított. Ennek egyszerű magyarázata, hogy a fametszetű kép — a metsző hibájából — tükörképe a valóságnak (8. kép). Á két ábrázolás, ill. az okleveles adatok szerint tehát a Szennye-palota a piactér É-i oldalán állt, főhomlokzatával, azaz hosszabbik oldalával D-re a piactér felé, rövidebbik oldalával K-felé a főútra nézett. Másik hosszabb oldala É-nak, a mellette nyíló szűk sikátorra nézett, s egyúttal messziről, É felől a Szt. Lőrinc kapu tornya felett volt látható, a városfalak felett. A leírtak alapján valószínűnek tartjuk, hogy Esztergom királyi városa XIII. század első feléből származó kettős pecsétjének 8 0 előlapja ugyanezt a városképet ábrázolja (9. kép). A hátlapon az Árpádok vágásos címere van, az előlapon a Szt. Lőrinc kapu látható a pártázatos, tornyokkal védett városfallal és a fölötte emelkedő, csúcsíves ikerablakos épülettel, amely a város „nagy palotájával" a Szennye-palotával, minden bizonnyal az Árpád-kori pénzverő-kamara házával azonos. (10. kép) Az eredeti, XIII. századi tipárium a Magyar Nemzeti Múzeum tulajdonában található. Első okleveles említését 1255-ből ismerjük. 8 1 Az ábrázolás alapján valószínűnek tartjuk, hogy a pecsétnyomó a helyet jól ismerő esztergomi ötvösművész, talán éppen egy érem-verőtőt készítő mesternek az alkotása. Reméljük, hogy fenti következtetéseinket, egy a jelzett területen végzendő régészeti feltárás igazolni fogja. 306
