Esztergom Évlapjai 1988

Horváth István: Az esztergomi pénzverde helyének kutatásáról

hogy az újkori beépítés és úthálózat egyáltalán nem követi a középkorit, csupán a Széchenyi tér egy része esik egybe az egykori piactérrel, a középkori járószintek azonban 120—240 cm mélyen fekszenek a tér környékén.

6

1 A Széchenyi tér 22. számú telkén talált pince a fent említett koordinátáktól eltér, és az újkori beépítéshez igazodik. Részben ezért, részben a pince részletformái miatt sem tartjuk ezt az építményt középkorinak.

6

2 Ha az említett koordináták figyelembe vételével értelmezzük a középkori oklevelek topográfiai adatait (nem pedig a Széchenyi tér mai beépítése alapján — mint Zolnay tette), és ezeket összevetjük Claudio Cogorano olasz hadmérnöknek a városról 1595-ben készített térképével,

6

3 pontosabb eredményre jutunk. (4. kép.) Cogorano térképén ugyanis a piactérre a Szt. Lőrinc kaputól bevezető fő útvonal (az oklevelekben „magna piatea fori", tehát a „piactér nagy utcája"-ként említve

6

4) a Szt. Lőrinc templom szentélyénél kissé DNy-nak elkanyarodik, majd a Szt. Lőrinc és Szt. Miklós templomok tengelyvonalára merőlegesen, a Kis-Dunával párhuzamosan halad a piactérre, mely Ny-felé kitágulva, az úttal derékszögű sarkot képez. E fő út tengelyvonala sokkal közelebb áll az ÉD-i irányhoz, mint a Széchenyi tér É-i felének mai tengelyvonala, mely ÉK—DNy-i irányítású. Lássuk most, mit mondanak az oklevelek a palota fekvéséről. Két, 1279. évi oklevélben pontosan körülírják a hozzá tartozó telek határait is. Ekkor Csák Ugrin palotája, mely az oklevél szerint a piactéren áll, É-ról egy szűk utca (sikátor) határolja, mely mellett a telek a Kis-Duna partjáig terjed. Ott a Kis-Duna mellett (D-felé) tovább tart Lőrinc varga házáig (amely a Majki premontrei monostor telkén áll), innét visszafordul a határvonal egészen a piactér nagy útjáig, s ezen visszatér az említett szűk utcáig.

6

5 A másik oklevél pontosan így írja le a határait, csupán annyiban tér el, hogy Ny-on, Lőrinc varga háza helyett Tar Péter korcsmáros házát említi szomszédosként.

6

6 E szerint a palota a piactéren állt, ill. másik oldala (a K-i) a piactérre vezető nagy útra, az északi a Kis-Dunához vezető sikátorra, míg a negyedik nyilván Ny-ra, a Kis-Duna felé nézett. Ugyancsak a piactéren, méghozzá a piactér É-i oldalán állóként említi egy 1300. évi oklevél: „quoddam Pallacium, quod domine Zenye antiquis vocabatur, in Civitate Strigonionse prope locum fori a parte Septemtrionali existens."

6

7 azaz: „Esztergom városában, a piactéren, annak É-i oldalán álló, régóta Zenye úr palotájának nevezett" épületnek mondja. E szerint a Szennye-palota a piactér ÉK-i sarkán álló épület volt, és méreteivel kiemelkedhetett a város többi épületei közül. Erre utalnak a már korábban is említett, nagyságát kiemelő adatok („palacium Civitatis" — „magnum palacium"). Fekvésének pontosabb meghatározásához további adatokat is találunk. A teljesen elpusztult középkori város egyik topográfiai fix pontja a királyi város É-i végében volt királyi udvarnoknépek plébánia-temploma, a Szt. Lőrinc templom, melynek maradványait 1892-ben tárta fel Récsey Viktor.

6

8 (5. kép.) Récsey a gótikus (XIV. századi) szentély alatt megtalál304