Esztergom Évlapjai 1988

Horváth István: Az esztergomi pénzverde helyének kutatásáról

piactér egyik — Szennye-palotának nevezett — épületében gyanítjuk az Árpád-kori esztergomi pénzverő kamara házát. A Szennye-palota története régóta foglalkoztatta már Esztergom történetíróit.

5

0 Legutóbb behatóan Zolnay László foglalkozott vele, aki a XVIII—XIX. századi szájhagyomány alapján (amely szerint a mai Széchenyi tér 22. sz. ház = ez az egykori fórum környéke = egyik régi kútjának vízével keresztelték volna meg Szent Istvánt) arra a következtetésre jutott, hogy a kút mellett, a mai Járásbíróság épülete udvarán állott egykori Szennye-palota volt az Árpád-kor elején (970—1180) a királyi palota, s királyaink csak a XII. század végén költöztek volna fel a Várhegyre. Ezzel egyidejűleg megjegyzi Zolnay, hogy amíg a királyok itt laktak (t. i. a Szennye palotában), a pénzverés is itt folyt.

5

1 Az elmúlt 20 évben végzett vári régészeti kutatások azonban egyértelműen bebizonyították, hogy a fejedelmi, majd királyi palota a X. század végétől 1249—56-ig a Várhegyen állott. A Szennye-palota tehát sosem volt királyaink szálláshelye, bár éppen e palota legkorábbi, valószínű említése egyik Árpád-házi királyunk nevével fűződik össze: E szerint II. Béla (1131—1141), vagy III. Béla (1171—1196) király egy alkalommal, a királyi városban „Scene ispán házában" . . .„in domo Scene comitis".. . egy tölgyfa alatt ülve erősít meg egy jognyilatkozatot.

5

2 Zolnay Scene ispán házát (aki talán éppen egyik korai pénzverő kamaraispánunk volt?!) a Szennye-palotával azonosítja más, későbbi oklevelek adatainak egybevetése alapján,

5

3 s egyúttal a Széchenyi tér 22. sz. ház telkén talált építészeti maradványokat is e palota maradványának tartja.

5

4 Ezt a palotát a XIII. században több alkalommal is mint a város nagy palotáját említik.

5

5 A XIII. század második felében és a XIV. század elején (tehát akkor, amikor már a budai pénzverde működik!) e palotát magánkézben, de többnyire pénzverő-kamara-ispánok kezén találjuk. Valószínűnek tartjuk, hogy a tömeges pénzverés idején, tehát a XII—XIII. században, ez az épület lehetett a pénzverő-kamara háza, ide gyűjtötték be a pénzadót, és itt verték ki évente vaz új pénzt.

5

6 Erre utalhat egyebek mellett az a tény is, hogy a palota adás-vételéhez végig a középkor folyamán királyi hozzájárulás kellett.

5

7 Nem célunk itt a Szennye palota — Zolnay László által részletesen megírt

5

8 — birtoklástörténetét ismertetni. Csupán annak helyrajzi meghatározását szeretnénk finomítani, részben az oklevelek adatainak, részben az újabb régészeti kutatások eredményeinek ismeretében. (3. kép.) Zolnay László 1958-ban ásatást végzett a Széchenyi tér 22. udvarán, ahol egy kőboltozatú, három irányban elágazó pincét talált a felette volt ház maradványaival, melyeket a Szennye-palota maradványainak határozott meg XIII—XIV. századi oklevelek adatai alapján.

5

9 Azóta a Széchenyi tér több pontján és környékén végeztünk kisebb feltárásokat (1966—1983 között) amelyek alapján megállapíthatjuk egyrészt, hogy a királyi város ÉNy-i részén a középkori utcák és épületek koordinátái az E-on álló Szt. Lőrinc templom, ill. az egykori piactér D-i oldalán volt Szt. Miklós templom kerítésfalának tengelyéhez igazodnak. Megállapítható az is, amire már Zolnay László is felhívta a figyelmet,

6

0 303