Esztergom Évlapjai 1988

Horváth István: Az esztergomi pénzverde helyének kutatásáról

Sajnos erre vonatkozóan nem tudunk biztosat mondani, csupán közvetett adatokból levont következtetésekre vagyunk utalva. Reméljük, hogy e következtetések igazát (vagy téves voltát) az elkövetkező években tervezett régészeti kutatások eredményei konkrét tárgyi anyaggal is támogatni fogják. A verdehely kutatásához a kiindulási alapot korai pénzeink feliratai adják. Szent István vereteinek, valamint I. András dénárjának hátlapján szereplő „REGIA CIVITAS" feliratot ugyanis pénz-történészeink régóta a verdehelyre utaló tényezőnek tekintik, bár ennek alapján voltak, akik Esztergom mellett Székesfehérvárra vagy Pannonhalmára is gondoltak.

40 Az egykorú bajor pénzeken — pl. a közvetlen előképnek számító Regina Civitas feliratnál, amely Regensburg latin nevével azonos; vagy a cseh pénzek hátlapjának Praga Civitas feliratánál egyértelműen a verdehelyet nevezték meg.

4

1 Szent István pénzeivel nehezebb a helyzet, bár Győrffy György egyik újabb tanulmányában a feliratot egyértelműen Esztergomra vonatkoztatja.

4

2 Mint korábban láttuk, Esztergom neve ebben az időben még nem állandósult, különböző részeit különféleképpen nevezték. Ezen túlmenően a „Regia Civitas" felirat magyar megfelelője is kétféle értelmet takarhat. A civitas szó ugyanis a XI. században castrumot, azaz várat, ill. várost, — megerősített városi települést — is jelenthetett.

4

3 Fehér-vár (ALBA CIVITAS) nevének analógiájára a Regia Civitas-nak királyi vár vagy királyi város jelentése is lehet. Mindkét változat ráillik Esztergomra. Ha Nagy Károly már említett, és követendő példaként ismert kapituláréját szó szerint értelmezzük, e szerint csak a királyi palotában lehetett a pénzt veretni. Minthogy pedig az Árpád-kori királyi palota az esztergomi Várban volt, a felirat „Királyi vár" változata is lehet helyes. Erre a lehetőségre — a XI. századot illetően már korábban is gondoltunk,

4

4 s ezt az álláspontot képviseli Győrffy György is, aki a várból bizonyos, a pénzverésre utaló nyomokat is említ.

4

5 Győrffy egyúttal azt is megjegyzi, hogy a tömeges pénzkibocsátás idején a pénzverés a pénzverők településén, Esztergom-Kovácsiban folyt. Ez utóbbi lehetőséget már Zolnay László is elvetette, de magunk sem tartjuk valószínűnek, hogy a nyíltszíni, falakkal nem védett külső városrészben működött volna a pénzverde. Ez csupán lakhelyük volt a pénzverőknek. Sokkal valószínűbbnek tartjuk, hogy a Regia Civitas másik, t.i. „Királyi város" jelentése értelmében a már a X. század végétől árokkal, majd fallal védett királyi város területén — a későbbi budai Kammerhof-hoz hasonlóan — tehát a polgárvárosban

4

6 volt a pénzverés helye. Ennek a középkor folyamán egészen a XVI. századig mindig királyi fennhatóság alatt lévő és Esztergom valóban városias magvát képező településnek elnevezése: Civitas Strigoniensis, ill. Regalis Civitas Strigoniensis formában gyakran fordul elő XIII—XIV. századi oklevelekben.

4

7 Ennek a királyi városnak voltak jómódú polgárai a XIII. században szereplő esztergomi pénzverő kamara-ispánok, ez a város volt — Kálmán király dekrétuma szerint — az adó- és pénzforgalom központja, s ennek a városnak piactere volt az Árpád-kori Magyarország kereskedelmi és gazdasági életének központja is.

4

8 A királyi útkényszer folytán Esztergom piacterén cseréltek gazdát Európa távolsági kereskedőinek árui, ill. e piactér árucsarnokaiban kínálták portékáikat a város jó nevű kézműiparosai is.

4

9 E nagy pénzforgalmú 302