Esztergom Évlapjai 1988

Horváth István: Az esztergomi pénzverde helyének kutatásáról

zadtól kezdve folyamatosan fontos fémműves központ működött itt: 1954—55-ben Zolnay László végzett ásatást Kovácsi egyik XI. századi eredetű templomában, amelyet a Szt. Kozma és Dámján templommal azonosított. A templom belsejében, Szt. István király Stephanus Rex — Regia Civitas — feliratú vereteivel. ill. más, XI. századi érmekkel keltezett sírok alatt egy korábbi fémolvasztó kemence maradványait találta, mely mellett ezüst, bronz, és ólom-horgany ötvözetű fém-olvadékok, öntőtégely-töredékek kerültek elő. Az 1956-ban Szabó György által ismét feltárt, majd megint visszatemetett kemence maradványát 1984. nyarán kiemeltük, és az árpádkori pénzverésről rendezett kiállításon mutattuk be. (2. kép.) Egy 1978-ban végzett építkezés során a közeli Budai Nagy Antal utcában — a régi Kovácsi városrész területén egy Árpád-kori vaskohót is megsemmisítettek. A település korai fennállását tehát több, XI. századi érmekkel, ill. sima- és ,,S"-végű hajkarikákkal keltezett sír és egyéb lelet is igazolja,

2

8 sőt, a sírok alatt megtalált fémolvasztó kemence bizonyítja azt is, hogy a fémművesség ezen a helyen megelőzte a pénzverést, vagy legalábbis egyidejű a magyar pénzverés kezdetével. Érdekességként és a település XI. századi jelentőségét bizonyító tényként említjük meg, hogy a Kovácsi másik temploma mellett feltárt egyik sírban pedig a koponya körül összesen 32 db XI. századi ezüstpénzt találtunk 1976-ban.

2

9 Ezek között I. András (1047—1060) — CNH. 11—12., Béla dux (1048—60) — CNH. 15. és Béla Rex (1060—63) — CNH. 16. típusú denárai voltak. A pénzverők királyi kondicionáriusok voltak, akik a pénzverő kamaraispánok fennhatósága alá tartoztak.

3

0 Magáról az esztergomi kamaráról 1217-ben, majd 1240-ben történik említés.

3

1 Az esztergomi kamaraispánok közül az 1221. előtt működő Gathco mellett 1228-ban Sámuel,

3

2 1244-ben Semeyn,

3

3 1249-ben Archinus

3

4 nevével találkozunk, s ezekről kiderül az is, hogy általában esztergomi polgárok. Archinus egyébként az utolsó ismert esztergomi pénzverő kamaraispán. IV. Béla király ugyanis a tatár pusztítás után a királyi székhelyet Budára helyezi, és 1249-ben először, majd végérvényesen 1256-ban az esztergomi királyi palotát az érseknek adományozza.

3

5 1255-ben pedig már megindul a pénzverés az új budai pénzverdében. Igaz ugyan, hogy a pénz kiverésére még hosszú ideig az esztergomi pénzverők járnak át Budára,

3

6 s az esztergomi pénzverde nem szűnik meg azonnal, de fokozatosan sorvad, veszít jelentőségéből, és a XIV. századra már szinte csak a ,,Buda-esztergomi pénzverő kamara" elnevezésben él tovább. 6. A pénzverés XIII. századnál korábbi ittlétét bizonyíthatná továbbá egy Esztergomból 1905-ben a Nemzeti Múzeumba került Árpád-kori verőtő is, amely II. Béla király (1131—1141) CHN. I. 61. típusú denárának verésére volt alkalmas. E verőtő azonban — sajnos — ma már nincs meg.

3

7 7. Végül a pénzverőkre utaló leletekként említjük meg az Esztergomban nagy számban előkerült (6 db) Árpád-kori pénzváltó mérleget

3

8 is, minthogy a pénzverők egyúttal pénzváltással is foglalkoztak.

3

9 A fenti vázlatos áttekintés után felmerül annak a kérdése, hogy vajon hol állott Esztergomban a pénzverde, a pénzverő-kamara, ahová a királyi pénzadók évente befolytak, s ahol a pénzt évente újra verték. 301