Esztergom Évlapjai 1988
Horváth István: Az esztergomi pénzverde helyének kutatásáról
marad 1543-ig. Hanyatlása és fokozatos pusztulása 1526-tól, a török első esztergomi ostromától indul meg. 1543—1683 között tíz év megszakítással (1595—1605) török kézen volt. Mint a török birodalom, ill. a királyi Magyarország fontos végvára (Bécs és Buda ostromainak kiinduló pontja) gyakran pusztító ostromok színhelye. Ezzel magyarázható, hogy a török kiűzésekor (1683—1685) — néhány kisebb építmény (pl. Bakócz-kápolna) kivételével — középkori épületállománya már teljesen elpusztult. A XVIII. századi újjáépítés a maradék romok elbontásával, ill. részleges felhasználásával új városképet alkot, bár a három fő települési centrum (vár, királyi- és érseki város) megtartja eredeti kontúrját és különállását. Esztergom az Árpád-házi királyok korában tehát királyi székhely, az ország gazdasági, politikai és egyházi életének központja, s kutatóink általában azt a nézetet vallják, hogy az István király korában meginduló magyar pénzverés színhelye is ez a város volt. Mivel korai pénzeink feliratai nem adnak biztos támpontot a pénzverés helyét illetően, az esztergomi pénzverdéről szóló első, hiteles adatok pedig csak a XIII. század elejéről ismertek, az esztergomi pénzverde XI. századi létezését csak közvetett adatok bizonyítják. Ezen adatokat Huszár Lajos kutatásai alapján 22 foglaljuk össze: 1. Nagy Károly 805. évi kapituláréja szerint a pénzt a királyi udvarban kellett verni. 2 3 Minthogy Esztergom Szt. Istvántól a tatárjárásig (1000—1242) királyaink fő tartózkodási helye — székhelye — volt, 2 4 valószínű, hogy a pénzverde is itt működött. 2. Ezt a feltevést erősíti meg az esztergomi érsek ún. pisetum-joga is. E szerint az érsek kiküldött embere (pisetárius) által felügyelt a pénz verésére, ill. a pénzverés szerszámait a pisetárius őrizete alatt kellett tartani. Ezért minden pénzzé vert ezüst márka után egy nehezék finom ezüst járt az érseknek. — Közvetlen adat nincs ugyan arra, hogy e jogot mikor nyerték az érsekek, de IV. Béla király oklevelei (1256 és 1262ben) e jogot réginek mondják. Ha pedig a pénzverés felügyelete az esztergomi érsek és nem más egyházi személy joga, úgy. a pénzverésnek is régóta itt kellett történnie. 3. A pénzverde itteni működését támogatja Kálmán királynak 1100ból származó dekrétuma is, amely szerint . . .„az ispánok a denáradót, amit Magyarország minden részében szedünk... bizonyos lajstromba írva. . . küldjék Esztergomba Szent Mihály napjáig, és az ispánok vagy századosok el ne vegyék a királynál előbb az ő részüket, hanem ugyanazon helyen, tudniillik Esztergomban legyen annak szétosztása".. r 5 A denáradót nyilván arra a helyre kellett beszolgáltatni, ahol évente az új pénzt is verték. 4. A XIII. századból már írott adataink vannak az esztergomi pénzverésre és pénzverőkre. 1221-ben egy oklevél az esztergomi Gathco-t említi, aki korábban a királyi pénzverők mestere volt: ..." .. .„Gathco Monnetariorum Regis quondam Magister". 2 6 5. Esztergom DK-i, Kovácsinak nevezett városrésze az írott forrásokban a XIII. század közepén tűnik fel, mint a királyi kovácsok és pénzverők települése (villa fabrorum, villa monetariorum). 2 7 A település területén végzett régészeti kutatások azonban azt bizonyítják, hogy a X. szá300
