Esztergom Évlapjai 1988

Horváth István: Az esztergomi pénzverde helyének kutatásáról

ként.

1

0 1001. január l-jén itt koronázzák királlyá Szent Istvánt, aki ugyanezen évben érsekséget alapít esztergomi székhelyén.

1

1 István királytól kezdve itt működik az ország — hosszú ideig egyetlen — pénzverdéje.

1

2 Kálmán király 1100 körüli dekretuma szerint az Árpád-kori Magyarország összes királyi adójövedelmét szintén ide kellett beszolgáltatni: . Korai adat tanúskodik az itteni (a kereskedelemmel nyilván kapcsolatos) zsidó közösségről is: 1050-ben két, Oroszországból megrakott szekerekkel visszatérő regensburgi zsidó kereskedő érkezik Esztergomba, akik hitsorsosaikkal az itteni zsinagógánál találkoznak.

1

4 — Jelentős városfejlesztő tényező volt Esztergom Árpád-kori árumegállító joga, melynek révén minden külföldi árut először ide kellett hozni, s csak megvámolásuk után vihették tovább vagy az ország egyéb piacaira.

1

5 A Ny—K-i távolsági kereskedelem legfontosabb útvonala (Regensburgból Kijev felé) Esztergomig a Duna folyó volt, ahol az itt veszteglésre kényszerülő hajókat a Kis-Duna-ág meleg forrásokkal táplált, be nem fagyó víztükre mint biztonságos téli kikötő (portus Danubii minoris)

1

6 fogadta. Innét a folyó túlsó oldalán haladt tovább — már szárazon az út — Kijev felé. A dunai víziút biztosította a hazánkon átvonuló keresztes seregek utánpótlásának szállítását is.

1

7 A Szentföldre haladó nyugati uralkodókat a magyar királyok székvárosukban, Esztergomban fogadják. A VII. Lajos francia király keresztes hadával 1147-ben átutazó Odo de Diogilo is kiemeli a folyó szerepét: „.. . a Duna számos ország kincsét és gazdagságát hordja össze a híres Esztergomba" — írja.

1

8 1189-ben Barbarossa Frigyes császárt is Esztergomban fogadja III. Béla király. A seregében tartózkodó Lübecki Arnold Magyarország fővárosának nevezi Esztergomot: „... Quum autem dominus Imperátor in civitatem venisset, quae Gran dicitur, quae Ungarorum est metropolis.. ."

1

9 Hasonlóképpen említi — egyebek közt — egy III. Béla király jövedelmeit tárgyaló okmány is Esztergomot: „...Strigonium... metropolis Ungariae.. ,".

2

0 De Magyarország legjelentősebb városának nevezi Rogerius mester nagyváradi kanonok is 1242-ben: („. . . minthogy Esztergom Magyarország valamennyi városánál mindnél különb volt." mondja), s egyúttal a város tatárok általi elpusztítását is leírja.

2

1 A tatár pusztítás után Esztergom hamarosan újjáépül. Korábbi jelentőségét azonban nem éri már el: a királyi udvar véglegesen eltávozik innét. 1256-tól az esztergomi vár az érsekség örök tulajdonába megy át, s a királyi székhely Budára költözik. Tovább folytatódik az a XII. században megindult folyamat, amelynek során az érsekség, a főkáptalan és más egyházi testületek fokozatosan jelentős területek (városrészek) és jövedelemforrások (piac- és révvám, harmincadvám stb.) birtokába jutnak. A középkor későbbi szakaszában csupán a királyi város, ill. az 1326ban hozzácsatolt Kovácsi városrész marad királyi fennhatóság alatt. Mindenesetre meglevő kiváltságaival, intézményeivel, jelentős polgárságával és építményeivel Esztergom továbbra is az ország legjelentősebb városai közé tartozik, és mint érseki székváros, ahol nagyszámú egyházi intézmény (szerzetesrendek stb.) koncentrálódott, a középkori Magyarország kulturális és művészeti életének egyik legfontosabb gócpontja 299