Esztergom Évlapjai 1988

Horváth István: Az esztergomi pénzverde helyének kutatásáról

ként. 1 0 1001. január l-jén itt koronázzák királlyá Szent Istvánt, aki ugyanezen évben érsekséget alapít esztergomi székhelyén. 1 1 István király­tól kezdve itt működik az ország — hosszú ideig egyetlen — pénzver­déje. 1 2 Kálmán király 1100 körüli dekretuma szerint az Árpád-kori Ma­gyarország összes királyi adójövedelmét szintén ide kellett beszolgáltat­ni: . Korai adat tanúskodik az itteni (a kereskedelemmel nyilván kapcso­latos) zsidó közösségről is: 1050-ben két, Oroszországból megrakott sze­kerekkel visszatérő regensburgi zsidó kereskedő érkezik Esztergomba, akik hitsorsosaikkal az itteni zsinagógánál találkoznak. 1 4 — Jelentős vá­rosfejlesztő tényező volt Esztergom Árpád-kori árumegállító joga, mely­nek révén minden külföldi árut először ide kellett hozni, s csak megvá­molásuk után vihették tovább vagy az ország egyéb piacaira. 1 5 A Ny—K-i távolsági kereskedelem legfontosabb útvonala (Regens­burgból Kijev felé) Esztergomig a Duna folyó volt, ahol az itt veszteglés­re kényszerülő hajókat a Kis-Duna-ág meleg forrásokkal táplált, be nem fagyó víztükre mint biztonságos téli kikötő (portus Danubii minoris) 1 6 fo­gadta. Innét a folyó túlsó oldalán haladt tovább — már szárazon az út — Kijev felé. A dunai víziút biztosította a hazánkon átvonuló keresztes se­regek utánpótlásának szállítását is. 1 7 A Szentföldre haladó nyugati ural­kodókat a magyar királyok székvárosukban, Esztergomban fogadják. A VII. Lajos francia király keresztes hadával 1147-ben átutazó Odo de Diogilo is kiemeli a folyó szerepét: „.. . a Duna számos ország kincsét és gazdagságát hordja össze a híres Esztergomba" — írja. 1 8 1189-ben Barba­rossa Frigyes császárt is Esztergomban fogadja III. Béla király. A seregé­ben tartózkodó Lübecki Arnold Magyarország fővárosának nevezi Eszter­gomot: „... Quum autem dominus Imperátor in civitatem venisset, quae Gran dicitur, quae Ungarorum est metropolis.. ." 1 9 Hasonlóképpen említi — egyebek közt — egy III. Béla király jövedelmeit tárgyaló okmány is Esztergomot: „...Strigonium... metropolis Ungariae.. ,". 2 0 De Magyar­ország legjelentősebb városának nevezi Rogerius mester nagyváradi ka­nonok is 1242-ben: („. . . minthogy Esztergom Magyarország valamennyi városánál mindnél különb volt." mondja), s egyúttal a város tatárok általi elpusztítását is leírja. 2 1 A tatár pusztítás után Esztergom hamarosan újjáépül. Korábbi je­lentőségét azonban nem éri már el: a királyi udvar véglegesen eltávozik innét. 1256-tól az esztergomi vár az érsekség örök tulajdonába megy át, s a királyi székhely Budára költözik. Tovább folytatódik az a XII. szá­zadban megindult folyamat, amelynek során az érsekség, a főkáptalan és más egyházi testületek fokozatosan jelentős területek (városrészek) és jövedelemforrások (piac- és révvám, harmincadvám stb.) birtokába jut­nak. A középkor későbbi szakaszában csupán a királyi város, ill. az 1326­ban hozzácsatolt Kovácsi városrész marad királyi fennhatóság alatt. Mindenesetre meglevő kiváltságaival, intézményeivel, jelentős pol­gárságával és építményeivel Esztergom továbbra is az ország legjelentő­sebb városai közé tartozik, és mint érseki székváros, ahol nagyszámú egy­házi intézmény (szerzetesrendek stb.) koncentrálódott, a középkori Ma­gyarország kulturális és művészeti életének egyik legfontosabb gócpontja 299

Next

/
Thumbnails
Contents