Esztergom Évlapjai 1988

Kaposi Endre: Fotográfusok Esztergomban a XIX. században

KAPOSI ENDRE FOTOGRÁFUSOK ESZTERGOMBAN A XIX. SZÁZADBAN Már beletörődtem abba, hogy Esztergom történetében 1863. április 5-én lép színre először a fotográfia, amely napon az „Esztergomi Üjság" — az első helyi lap — első évfolyamának hirdetései között ez olvasható: ,,Fotografírozó: Aranyvári Zsigmond. Lakik az izraelita imaház mellett." Ám szerencsére tudomásomra jutott, hogy Pifkó Péter levéltáros — másirányú kutatásai közben — rábukkant Takács István esztergomi polgármester 1852. május 15-én kelt jelentésére, melyben a Cs. K. Megyefőnöki Hivatal megkeresésére válaszolva azt írja, hogy bizonyos Haeck János korcsmárosnál 1845 vége felé tartózkodott Esztergomban egy „gyors arczmásoló", akinek daguerotypiai eszközeit Haeck „.. .adósság feiben lefoglalván 1846. évi február hó 27-én Esztergom Város Tanácsától az 524. jegyzőkönyvi sz. a. bejegyzett folyamodványa szerint magának hat hétre szolgálandó útlevelet eszközlött ki, ezzel a Városból eltávozván ezen időtől olta soha haza nem került légyen." Haeck, — aki a múlt század eleji Esztergom egyik hírhedt figurája lehetett — az útlevélkérelmi beadványt már „gyors arczmásoló"-ként nyújtotta be, s így joggal feltételezhető, hogy néhány hónapig Esztergomban ismerkedett a daguerotypia eszközeivel. (Ezért nem zárhatjuk ki annak lehetőségét sem, hogy tőle származik az a daguerotypia, amely a „Magyarország története 1790—1848" című kötet 333. képeként az esztergomi bazilika építését ábrázolja 1846-ból.) Hogy az ismerkedés eredménnyel járt, azt az a tény is bizonyítja, hogy a felkutatásra irányuló nyomozás eredményeként 1852-ben mint Bukarestben működő fotográfusra bukkantak rá. (L: Cs. K. Megyefőnöki Hivatal. Ált. Iratok III. F. 3540/1852. Komárom Megyei Levéltár.) Aranyvári Zsigmond bevezetőben idézett hirdetése az említett lap 1864-es évfolyamában már nem olvasható és csak a május 22-i szám „Helyi hírek" rovatában bukkanhatunk újra a fotográfia nyomára, igaz kissé talányos formában, íme: „Az a két aranyrámás kép a Széchenyi téren tán műkiállítási miniatűr-bazár akar lenni Pesten készült fotográfiákból, s mivel a képek fölött Tiroler neve áll, valószínűleg ez azt jelenti, hogy Tirolernek is így kellene tudni photografíorzni. Sutor ne ultra crepidam." E nem éppen hízelgő tudósításból minden furcsaság ellenére vitathatatlanul kiderült, hogy Tyroler Béla —- a magyar fotótörténet lexikális alakja — akkortájt Esztergomban működött, és műterme a Széchenyi téren volt. A fentemlített szerény nyomok után igazán kellemes meglepetésként bukkantam rá a lap 1864-es évfolyamában arra a két részben közölt tárcára, mely „A fényképezés rövid története" címmel a szeptember 18-i és 25-i számában B. I. aláírással került közlésre. A szerző bevezetőben azt bizonygatja, hogy a 16. század alchimistái által volt . .behintve a legelső mag, mely egy egész hosszú század lefolyása alatt nyugodott, . . .míg a 18. században újra elő nem vétetett." Az írás ezt követően is szakava21