Esztergom Évlapjai 1988

Kaposi Endre: Fotográfusok Esztergomban a XIX. században

tott részletességgel követi a fényképezés fejlődéstörténetét, majd így foglal állást a fotográfia létjogosultsága ügyében: „. . .a fáradhatatlan emberi lélek szolgájává tette az anyagi világnak legfinomabb alkatrészét: a világosságot is." Az „Esztergomi TJjság" 1865. június 4-i számának „Hirdetések" rovatában újabb nyomként „Fényképészeti jelentés"-t találunk az alábbiak szerint: „Schönwald B. S. fényképész Bécsből (föl nem cserélendő az itt ismeretes Schönwald úrral) Ajánlja magát, csak rövid ideig tartó ittléte alatt kitűnően sikerülni szokott fotográfiai arcképek, chromfotográfiák, olaj és vízfestmények, rézmetszetek és okiratok másolatainak készítésére, valamint holttestek, síremlékek és tájak levételére. A fényképészetben való oktatásra is vállalkozik a legújabb gyakorlati tapasztalatok nyomán mérsékelt díj mellett." A hirdetmény a továbbiakban részletes díjszabást közöl, majd így zárul: „A fölvételi helység Dunautcán Etter-féle ház hátsó lakában van." Ez a hirdetmény a lap június 11-i számában ismét közlésre kerül, ám ekkor a „felvételi helység Németutcában, özvegy Ivanics Elekné házában" volt található. A továbbiakban az „Esztergomi Közlöny" hasábjai adnak támpontokat számunkra, melynek 1868. január 19-i számában olvashatjuk azt a hírt, hogy „Beszédes Sándor fényképész a napokban érkezett városunkba, s mint értesültünk, pár hónapot szándékozik itt tölteni. Műterme a Vajand féle szállodában leend. Beszédes Sándor egyike országosan elismert fényképészeinknek, tájképei páratlanok. A fővárosi sajtó igen gyakran elismerőleg nyilatkozott róla. Legutóbb a gödöllői kastélyt fényképezte le ő felsége a császárné számára, mely munkájáért dicsérő oklevéllel tüntettetett ki. Ajánljuk őt közönségünk meleg részvétébe." A lap ugyanezen száma már közli azt is, hogy „Beszédes Sándor úr a kisdedovó tanonczait úgy mint az oskolában ülnek le fogja fényképezni, s e becses kép egyike lesz a kisdedóvóbál ingyenes nyereményeinek." A március 22-i lap „Újdonságok" rovatában azt olvashatjuk, hogy „Beszédes Sándor fényképész a múlt napokban a főegyházi kincstár több értékes és műbeccsel bíró darabját fényképezte le. Jelesen sikerült arcképei nagy mértékben szerezték meg neki a közönség részvétét is, mely számos megrendelésben nyilatkozik." Az ezt követő hat esztendőről, sajnos — helyi sajtó hiányában — nincsenek adataink, és csak az „Esztergom" című lap 1874. szeptember 20-i számában juthatunk újra az esztergomi fényképészet nyomára. Az „Újdonságok" rovatban, „Esztergomi album" kezdősorral olvasható a következő: „Beszédes Sándor szorgalmas fényképészünknek már egész albuma van az Esztergomot és gyönyörű vidékét sikerülten ábrázoló képekből, melyek nála külön is kaphatók. Természetes, hogy a mi közönségünk édeskeveset gondol egy ilyen vállalat felkarolásával, mely szülőföldünk szép határát oly sikerült plasticus képekben örökíti meg". E kissé maliciózus tudósításból persze az is nyilvánvalóvá válik, hogy Beszédes időközöben letelepült Esztergomban. Házat vett a Széchenyi téren és a fényképezés mellett a fotók kőnyomatos sokszorosításával is kísérletezni kezdett. A december 20-i lap már a sikerről tudósít, hiszen azt közli, hogy Beszédes az általa ,,fényvéset"-nek nevezett sokszorosító grafikai eljárására „az egész osztrák—magyar birodalomra szóló szabadalmat kapott a magyar és az osztrák kormánytól." (A lap 1875. január 3-i cím22