Esztergom Évlapjai 1988

Hegedűs Raymund: Fejezetek Esztergom történetéből (1683—1705)

meg. Amennyiben a négy város magisztrátusa megkísérelné, hogy zavarja vagy megakadályozza a budai kamarai adminisztrációt a jövedelmek beszedésében, úgy nyújtson a haditanács a budai kamarának katonai segítséget (14.). Ugyancsak aznap parancsba adták a budai kamarai adminisztrációnak, hogy a négy városnak ne engedje át a kamarai bevételeket, hanem a kamara maga adminisztrálja azokat a jövőben is. A parancs szerint a császár a felszabadító háborúk és a kurucfelkelés okozta költségekhez már eddig is a királyi birtokok és a sókereskedelem jövedelmeiből (vagyis saját jövedelmeiből) volt kénytelen hozzájárulni, ezért szüksége van a négy városnak átengedett jövedelmekre, annál is inkább, mert a városok még nem fizették meg a 20 000 forintot, és ezt most a háborús helyzetre való tekintettel, a nagy pusztítások miatt nem is fogják tudni megfizetni. A jogok átengedése maradjon addig függőben, míg az uralkodó másként nem rendelkezik. A császár elvárja a budai kamarától, hogy a jövedelmeket a jövőben is nagy szorgalommal szedje be, és a célnak megfelelően használja fel, mert az ország helyzete most ezt követeli. Egyben közölték a budai adminisztrációval a haditanácsnak adott utasítást, hogy a parancsnokok adjanak katonai segítséget, ha a városi magisztrátusok valamelyike vagy a lakosság akadályozná a kamara munkáját (15.). Ezzel lezárult a régi kiváltságokba való visszahelyezés első szakasza. De a történetnek van még egy epilógusa. 1728-ban ugyanis kiderült, hogy a négy város közül egyedül Buda fizette meg még 1705-ben a 20 000 forintból ráeső 8600 forintot. A cs. udvari kamara ezért megkereste a-magyar kir. kamarát, intézkedjék, hogy Pest, Esztergom és Székesfehérvár is fizesse meg a még mindig fennálló 11 400 forint tartozását annak évi 6 %-os kamataival együtt (16.). Arról azonban nincs tudomásunk, hogy ez valóban meg is történt volna. Esztergom 1703. évi kiváltságlevelét ma már nem tudjuk felmutatni, mert a kuruc—labanc harcok idején elpusztult, de összehasonlító vizsgálatok alapján biztos eredményre juthatunk az okirat keltét és tartalmát illetően. A privilégium-leveleket a négy város részére Bécsben 1703. október 23-án állították ki. Ezt igazolja a Pest, Buda és Székesfehérvár részére kiállított és még ma is meglevő három oklevél kelte, valamint az a néhány mondat, mely az 1708-ban I. József király uralkodása idején kiállított esztergomi kiváltságlevél bevezetőjében olvasható, és magyar fordításban a következőképpen hangzik: „Mindezek és boldog emlékezetű felséges atyánknak még 1703. évi október 23-án kelt kegyes intézkedése által is indíttatván, elhatároztuk, hogy Esztergom városunkat az ő polgáraival . .. ismét visszahelyezzük korábbi állapotába. . ." (17.). Az összehasonlítás módszerével az első kiváltságlevél tartalmát is tisztázhatjuk. Egy ilyen fontos, az uralkodó által kiadott okirat több részből áll, ezek közül a bevezető rész és a záradék változhat (a mi kiváltságleveleink esetében is), az érdemi részben is lehetnek kisebb eltérések (pl. a határ leírásában), de ami a tartalmi rész lényegét illeti, ez az 1703-ban kiállított '4 oklevélben szinte szószerint megegyezik egymással. Ilyen szempontból az 1703-ban kiállított pesti és az 1708-ban kelt esztergomi kiváltságlevél között sincs különbség. Amiből az is következik, hogy az 1708-as esztergomi okirat tartalma lényegében megegyezik az 1703-ban kelt esztergomi privilégium-levél tartalmával; vagyis az utóbb kiadott 195