Esztergom Évlapjai 1988

Hegedűs Raymund: Fejezetek Esztergom történetéből (1683—1705)

oklevél az előbbin alapul. Ilyenformán rekonstruálhatjuk főbb mondanivalójában az 1703-ban kiadott esztergomi kiváltságlevelet. A.) A bevezető rész a király és a Habsburg ház elógiuma, magasztalása; a továbbiakban méltatja a város polgárainak hűségét a királyi ház iránt; kimondja a város egyesítését a magyar királysággal, visszahelyezi régi jogaiba, és meghatározza a város közjogi helyzetét: mint a negyedik rend tagja részt vehet az országgyűlésen, mert „testében" a nemességhez tartozónak minősül. B.) Az ún. érdemi vagy tartalmi rész privilégiumok szerint több kisebb egységből áll: — megnevezi a polgárok különböző gazdasági tevékenységét, az iparűzés különböző formáit, felsorolja a város gazdasági jogait (különböző műhelyek felállítása, kőbányák, játékszínek, céllövöldék hasznosítása, orvosi állás rendszeresítése, sörfőzés, negyedévenként 10 napon át bormérés); — kimondja, hogy a város elősegíti a kereskedelmet, ellenőrzi annak lisztaságát, helypénzt és vámokat szed: — a város dönt a polgárság kötelékébe való felvételről (városi polgár csak katolikus lehet!), a cigányok és zsidók befogadásáról, az árvák ellátásáról, kinevezi a plébánost, gyakorolja a jus refractust (a magvaszakadás jogát); külön hatósági szabályzatot alkothat magának, ez azonban nem állhat ellentétben az ország törvényeivel; — pallosjoga alapján megilleti a várost a törvénykezés és bíráskodás joga, gondoskodik a polgárok közös teherviseléséről, akár nemes, akár nem az; — a város önkormányzatot élvez, a kiváltságlevél meghatározza a tisztújítás módját, a külső és belső tanács szerepét; — kimondja, hogy a házak és telkek sem mentesíthetők a polgári terhek alól, városi ingatlan még örökösödés útján sem kerülhet nem-polgár kezébe; ha idegen örökölne, úgy az illető köteles az ingatlanokat egy év leforgása alatt városi polgároknak eladni, ha csak időközben meg nem szerezte magának a polgárjogot; — a kamara vagy a vármegye nem gyakorolhat törvényhatósági jogot a város és polgárai fölött, nem ítélkezhet városi polgár fölött, nem kényszerítheti a várost fuvarra vagy előfogatra, és tilos a város lakosait adósság miatt akár személyükben elfogatni, akár javaikat lefoglalni; — a város polgárai az ország területén mendennemű adózás, vámok, révbérek, harmincadok fizetése alól fel vannak mentve; a háztulajdonos mentesül a bekvártélyozás és a vendéglátás kötelezettsége alól. C.) A záradék mindenek előtt arra szólítja fel a várost és polgárait, hogy „kiváltságaik és szabadságaik elkobzásának terhe alatt mindörökre óvakodjanak a hálátlanság és hűtlenség szennyétől", majd jóváhagyja a címert és szabályozza a pecséthasználatot. A címer leírása az alábbi: ,

v,Magyarország négy főfolyóját magában foglaló és annak valóságos címerét alkotó pajzs mindkét oldalát egy-egy erős és négyszögű kövekből épült, a polgároknak a király és haza iránt ápolt erős és állandó hűségét jelző s külön-külön veres cseréppel fedett toronnyal ellátott bástya szegi körül; e pajzsnak felső részén más három, az előbbieknél valamivel magasabb s szintén veres cseréppel födött, arányosan elhelyezett torony látható, nyitva álló és az ellenség visszaverésére alkalmas ablakokkal. A kö196