Esztergom Évlapjai 1988

Prokopp Gyula: A volt Megyeháza (Bottyán János u. 3.) és tulajdonosainak története

Leutnant rangot kapott. 1775-ben feloszlatták a jászkun huszárezredet és ennek során Török Andrást nyugdíjazták. (59.) Ez azonban nem jelentette a közpályáról való visszavonulását, mert 1769 júniusától már polgári hivatalt is viselt: Árva megye főispánja volt egészen haláláig. (60.) Hogy Terstyánszky József özvegyével mikor és hol ismerkedett meg: — nem tudjuk. Török András esztergomi szereplésének első nyoma 1770. május 2-ról van. Ezen a napon — négy nappal esküvője előtt — résztvett Esztergom megye közgyűlésén, amelyen beiktatták hivatalába Brunswick Antalt, Terstyánszky József utódát az adminisztrátorságban. Házasságkötése után az esztergomi palota, illetőleg a bélai kastély volt Török András otthona. Ettől kezdve sok adat tanúskodik Esztergom város és a megye életében vitt vezető szerepéről és számos nyoma maradt gazdasági tevékenységének is, (61.) de az ezredtulajdonosi és főispáni tisztjével kapcsolatos működéséről alig valamit tudunk. Török András közvetlenül a házassága előtt eladta az atyjától örökölt győri házát; a veszprémi házrészét és balatonfőkajári birtokrészét pedig már korábban rokonai használatára engedte át. (62.) Annál nagyobb igyekezettel látott hozzá felesége birtokának kezeléséhez. Mindjárt 1770ben telepeseket kért a kamarától, egy másik intézkedésével pedig panaszra is okot adott. (63.) Nagy kedvvel építkezett Esztergomban és Bélán egyaránt. Alig néhány héttel esküvője után már az esztergomi ház kibővítésének tervével foglalkozott. (64.) Több kötegnyi, évek szerint rendezett számadásait halála után megsemmisítették, ezért pontos adatok nem állanak rendelkezésünkre; de özvegyének végrendeletében, valamint a későbbi per irataiban is utalás van arra, hogy Török András jelentős összeget fordított építkezésre. (65.) Más forrásból tudjuk, hogy ő építette és gazdagon felszerelte a bélai templomot, (66.) és ő készítette az esztergom-belvárosi plébániatemplom máig is használt orgonáját. (67.) Az esztergomi Diósvölgyben nagykiterjedésű szőlőt telepített és pincét építtetett; a városban pedig egy — a „fehér farkas"-hoz címzett — korcsmát tartott. (68.) Pest belvárosában megvásárolta azt a házat, amelynek helyén jelenleg a Petőfi u. 18. számú épület áll. (69.) Az előkelő állás és nagy vagyon ellenére sem volt felhőtlen a Törökházaspár élete. Gyermekük nem volt; vagyonukra áhítozó rokonuk viszont annál több, akik hol hízelegve, hol követelve, majd pedig csalárd úton próbáltak a maguk számára valamit biztosítani. Török András halálát is a rokoni kapzsiság miatti felindulás okozta. 1793. nyarán feleségével az akkor mind látogatottabbá váló balatonfüredi savanyúvíz-forrást keresték fel üdülés végett. Itt tudta meg Török András, hogy balatonfőkajári birtokrészét és veszprémi házrészét az egyik rokon az ő tudomása és beleegyezése nélkül elidegenítette. Török András bőkezűen támogatta rokonait, azért ez a hűtlenség mélyen felháborította. Az erős felindulás beteggé tette és így indult Füredről hazafelé. Közben megpihent Budán, a Császárfürdőben. Állapota azonban súlyosbodott, ezért Pethő Jakab, a család barátja, a saját budai lakását ajánlotta fel számára. Itt halt meg Török András 1793. október 11-én. Holttestét a budai Mátyás templom — azóta már elfalazott — kriptájában helyezték nyugalomra. (70.) 158