Esztergom Évlapjai 1988

Helischer József: (1779—1844) Esztergom vármegye statisztikai és helyrajzi leírása (latinból fordította Prokopp Gyula)

hogy csak szemelvényezve és csak jegyzetanyagként: Zolnay László válogatásában és fordításában. A főszöveget — mint fentebb már említettük — Bél Mátyás kéziratának fordítása adja. Ez is szemelvényes, szintén a Bibliotékában őrzött latinnyelvű kézirat alapján készült, és Prokopp Gyula munkája. (1957. — 9.) Öt kérte fel majd negyedszázad múltán a Balassa Társaság, — akkori tudomásunk szerint — az első teljes magyar nyelvű fordításra. Vállalását 1982-re teljesítette is. Ma már tudjuk, hogy teljes fordításnak ugyan csak második; de az első, amelyen Helischer történeti leírása mai magyarsággal, „latinizmusok" nélkül szól utódaihoz. „A kézirat természetesen még ötvenhét esztendő történetével adós maradt, mert 1827-ik évi kelettel bír. Mindamellett így is rendkívül érdekes ez az első terjedelmesebb leírás, mely Esztergom városáról és megyénkről megjelent" — írta az Esztergom és Vidéke szerkesztői utószava 1884-ben. Mi — közreadva e modernebb fordítást — csak csatlakozhatunk az „előttünk szólóhoz". Sajnos, abban is, hogy az általa említett adósságot időszerűvé kell „átkönyvelnünk": mintegy ötven éve jelent meg az utolsó monografikus mű Esztergomról és a megyéről, de az ennél tudományosabb igényű régebbi monográfia már nyolcvan esztendős... Azóta csak részmunkálatok látnak napvilágot — nem utolsósorban itt, Évlapjaink közleményeiben. Így tehát most, — amikor Komárom megye történeti monográfiájának megjelenését a közeljövőre ígérik — még hosszabban kell elsóhajtanunk Helischer 160 éves kéziratának újabb életrekeltése nyomán ugyanazt, amit az 1884-es helyi lap zárszavából kihallunk: „Vajha mielőbb napvilágra kerülne Esztergom nagyszerű történetének rég óhajtott terjedelmes története! A szerk." Nagyjalusi Tibor A hivatkozott irodalom: 1. Kőrösy László: Esztergom. Buzárovits ny. Esztergom, 1887. 270—271. p. 2. Zelliger Alajos: Esztergom-vármegyei irók (...) koszorúja. Bp., 1888. 66. p. 3. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. 4. köt. Bp. 1896. 658. p. 4. Bél Mátyás (1684—1742) Esztergom vármegyéről írt, kiadatlan művészek] szemelvényes maryar fordítása. Ford. Prokopp Gyula. Bev. és jegyz. Zolnay László. Tatabánya, 1957. 4. p. 5. Hegedűs Rajmund: Adalékok Esztergom művelődéstörténetéhez a múlt század harmincas éveiből. 3. Esztergom tudósa. = E. Évlapjai, 1983. 2. köt. 381. p. 6. Idézi Kőrösy László: i. m. (1.) 271. p. —. Felső Magyarországi Minerva, 1829. 1. köt. 7. Hegedűs Rajmund: i. m. (5.) 381. p. 8. PergeD Lajos: Esztergom város és vármegye (. . .) íróinak koszorúja. Esztergom, 1887. Tábor Adolf ny. 129—130. p.: „Piácsek Jeromos szent Ferenc rendű áldozár Esztergomban. Született 1854. máj. 6. fölszenteltetett 1876. nov. 10. Irodalmi műve: Több hírlapnyi cikk, könyvismertetés a Religio 1884. évfolyamaiban." — A névmutatóban: Pihácsek néven. 5. Bél Mátyás: i. m. (4.) 149