Esztergom Évlapjai 1988

Helischer József: (1779—1844) Esztergom vármegye statisztikai és helyrajzi leírása (latinból fordította Prokopp Gyula)

Sárkány felé azonban már dombos a területe. Ehhez képest az egyik helyen jobb, más helyen pedig gyengébb a talaj. Lakói magyarok és németek, 99 házban és 112 családban, összesen 817 fő. Katolikusok, saját templomuk és plébánosuk van. A 493 1/2 hold másodosztályú és 1057 1/2 hold harmadosztályú szántót, 705 kaszás harmadosztályú rétet, 385 kapás elsőosztályú szőlőt, a harmadosztályú legelőt és a másodosztályú faizást magában foglaló gazdaságuk után 944 forint 53 3/4 krajcár hadiadót és 714 forint 47 1/2 krajcár házi adót, vagyis összesen 1659 forint 41 1/4 krajcár adót fizetnek a megye pénztárába. KURALY a maróti Paluska György, az érseki uradalmak kormányzója és királyi tanácsos által Í712-ben Tapolcsányból, Hinorányból és egyéb helyekről ide telepített szlovákok faluja. A velük kötött szerződés szerint az évenként két részletben — Szent György, illetőleg Szent Mihály napján — esedékes 200 forint fizetésén kívül minden egyéb szolgáltatástól, kilencedtől és tizedtől, gyalogos és igás robottól, sőt még az uradalom borának kimérése alól is mentesek, kivéve mégis az esetleg kiszabandó bírságokat. Ezt a szerződést 1722. augusztus 30-án Pozsonyban függő pecsét alatt kelt oklevélben erősítette meg Keresztély Ágost szász herceg, bíboros, esztergomi érsek. A kuralyiak máig is birtokában vannak ennek a kiváltságnak. Földje dombos és csak esős évben ad jó termést. Határos a Bars-megyei Nyír és Ágó falvakkal, valamint a mi megyénkhez tartozó Farnad, Ölved és Kéty falukkal. Az egykori telepesek utódai 60 házban és 87 családban élnek, és 543 főt számlálnak. Mindnyájan katolikusok és az ölvedi plébániához tartoznak. 620 hold másodosztályú és 323 1/2 hold harmadosztályú szántót, 89 kaszás harmadosztályú rétet művelnek. A legelőjük harmadosztályú, faizásuk nincsen. A megyének 729 forint 24. 3/4 krajcárt fizetnek, amely összegből 451 forint 8 1/4 krajcár a hadiadó, 341 forint 16 1/2 krajcár pedig a házi pénztárba fizetendő. LIBÁD az esztergomi káptalan faluja, talaja dombos és erdős. A nyílt helyeken egyaránt jól termi a búzát és a szőlőt. Szomszédos Gyarmat, Kéménd, Bart, Gyiva, Sárkány és Béla falvakkal. 410 katolikus magyar lakja, akik 59 házban és 70 családban élnek. A Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt templomukat ők maguk építették, az istentiszteletet a szomszédos Gyarmat plébánosa végzi. 464 hold másodosztályú, és 436 hold harmadosztályú szántót, 92 1/2 kaszás harmadosztályú rétet és 272 kapás másodosztályú szőlőt művelnek. A legelő és a faizás másodosztályú. A megye pénztárába 444 forint 42 1/4 krajcár hadiadót és 336 forint 24 1/2 krajcár házi adót, azaz összesen 781 forint 6 3/4 krajcárt fizetnek. MOTS a Duna partján fekszik, ott, ahol véget ér Komárom megye területe. Határos Radvány és Madar Komárom megyei, valamint a mi megyerikhez tartozó Bátorkesz, Bucs és Karva falvakkal. Talaja mindenütt lágy és világos, néhol homokkal kevert. A búzát nem bírja, hacsak nem trágyázzák. Bél Mátyás említi, hogy két sáncot látott itten, egy kisebb, kerek alakút a Madar felé eső részen, amely árokkal volt kerítve és egy nagyobbat a Duna partján. Ezt a kurucok emelték a Nyergesújfalun volt erődítményük védelmére. 1126 főnyi lakossága magyar, akik 169 házban és 187 családban élnek. Közülük 134 a katolikus. Az érsek templomot és plébánost is adott nekik. A többi 992 lakos református, nékik szintén van imaházuk és papjuk. 721 hold másodosztályú és 437 hold harmadosztályú 141