Esztergom Évlapjai 1988

Helischer József: (1779—1844) Esztergom vármegye statisztikai és helyrajzi leírása (latinból fordította Prokopp Gyula)

szántót, 113 kaszás harmadosztályú rétet, valamint 510 3/4 kapás harmadosztályú szőlőt müveinek. Legelőjük harmadosztályú, faizásuk nincsen. A megye pénztárába 989 forint 55 3/4 krajcár hadiadót és 748 forint 51 1/2 krajcár házi adót, tehát összesen 1738 forint 47 1/4 krajcár adót szolgáltatnak be. MUSLA az egész járásnak legnagyobb falva, az esztergomi érsekség birtoka. Nyugatról Csenke, északról Köbölkút, Sárkány és Béla, keletről Ebed határolja egészen a Dunáig, ahol a muzslai sziget van. Ezen a részen vannak a rétek, sok pocsolyával, melyeket a Duna áradása táplál. Területe nyílt, erdő nélküli síkság, csak itt-ott van egy kisebb emelkedés. Földje fekete, oldott, alkalmas a mezei gazdálkodásra, megterem a szőlő is. Maga a falu emelkedettebb helyen fekszik, amelynek oldalában üdítő forrás fakad. A forrás körüli mélyedést fallal vették körül, az így keletkezett tó embernek, állatnak igen hasznos. Lakói magyarok és katolikusok, akik 286 házban és 309 családban élnek. A lélekszám 1846. Van templomuk és plébánosuk. 1919 3/4 hold elsőosztályú és 958 3/4 hold másodosztályú szántót, 371 kaszás harmadosztályú rétet, továbbá 1401 3/4 kapás másodosztályú szőlőt művelnek. A legelő elsőosztályú, a faizás harmadosztályú. 2194 forint 34 1/4 krajcár hadiadót és 1660 forint 8 1/2 krajcár házi adót, tehát összesen 3854 forint 42 3/4 krajcárt fizetnek a megyei pénztárba. — A megye szép házat építtetett itten, amely régebben a megyében állomásozó lovasság ezredesének volt a szállása, jelenleg pedig sárfalvai Héya Imrének, a járás főszolgabírájának a szállása, aki gondosan műveli a házhoz csatlakozó kellemes kertet. NÁNA kicsiny, de igen régi falu. Már II. Géza király említi 1157. évi oklevelében, amelyben a nánai és kokati sóvámot az esztergomi káptalannak adta. Területe kicsiny síkság, amelyet délről Párkány, nyugatról Ebed, északról a káptalannak Mikó és Kis-Tata nevű majorjai, keletről pedig a Garam zár körül. A falu a Nána patak mentén fekszik. A két említett major miatt is igen kiterjedt gazdasága van itt a káptalannak, tágas és csinos gazdasági épületekkel és emeletes úrilakkal. Lakói 385 katolikus magyar, akik 48 házban és 56 családban élnek, és a párkányi plébániához tartoznak. Művelnek 358 hold másodosztályú szántót, 59 kaszás harmadosztályú rétet, 1009 kapás másodosztályú szőlőt. A legelőjük másodosztályú, faizásuk nincsen. 388 forint 24 3/4 krajcár hadiadót és 293 forint 49 1/2 krajcár házi adót, vagyis összesen 682 forint 14 1/4 krajcár adót fizetnek a megye pénztárába. ÖL VED (Nagy-Ölved) az esztergomi érsekség népes faluja. Komárom megye határán fekszik, itt Jászfaluval és Csuzzal szomszédos erdős, bokros területen. Ennek az erdőnek egy részét az ölvediek maguknak követelik. A határ többi része dombos és nyitott. Keleten Kural, délen Bart, északon Farnad, nyugaton Szölgyén a szomszéd. Lakói magyarok és szlovákok, összesen 1456 fő, akik 245 házban és 252 családban élnek. Közülük 1000 katolikus, van templomuk és plébánosuk. A 449 reformátusnak szintén van imaházuk. Van még 7 zsidó is, akik a predialistáknál laknak. Itt ugyanis két prediális kúria van. Van a jobbágyoknak 1645 1/2 hold elsőosztályú és 145 1/2 hold harmadosztályú szántójuk, 25 1/2 kaszás harmadosztályú rétjük, és 922 1/2 kapás harmadosztályú szőlejük. A legelő és a faizás harmadosztályú. 1400 forint 29 1/4 krajcár hadiadót és 1063 142