Esztergom Évlapjai 1988

Helischer József: (1779—1844) Esztergom vármegye statisztikai és helyrajzi leírása (latinból fordította Prokopp Gyula)

okozott 1683-ban. A lengyelek ugyanis a megelőzően őket ért váratlan támadás miatt felbőszülve rátámadtak a lakosságra, és sokat megöltek közülök amiatt, mert elmulasztották értesíteni őket az Esztergom felé közeledő törökökről. De máskor is voltak harcok ezen a területen. Erre utal a Garam közelében emelkedő, hatalmas kerek sánc, mintegy négy öl magas háromszoros töltéssel. Nem tudjuk milyen nép építette, azt azonban tudjuk, hogy a Rákóczi-féle mozgalmak idején egy Sámbiky nevű kuruc kapitány a legbelső sáncot kijavíttatta, és egy egész éven át ott tanyázott, gyakran kicsapott onnan a környékre; mikor pedig megelégelte ezt az életet, a kurucok főseregéhez csatlakozott. A falu területe a Garam mindkét partjára kiterjed és Bény, Bart, Libád, Gyarmat, Kicsind, Páld és Szalka helységekkel határos. Talaja részint kemény, részint pedig — a Garam közelében — nedves és ki van téve az áradásoknak. Lakosai magyarok, az 1067 főnyi népesség 165 házban és 180 családban él. Mindnyájan katolikusok, van templomuk és plébánosuk. A Garamon itt híd vezet át, amely a megye költségén épült. A bányavárosokba vezető országút mentén volt postaállomása is, amelyet azonban néhány évvel ezelőtt megszüntettek. 1449 1/2 hold elsőosztályú, 724 3/4 hold másodosztályú szántója, 464 1/2 kaszás harmadosztályú rétje és 983 1/2 kapás elsőosztályú szőleje van. Legelője elsőosztályú, a faizás harmadosztályú. A hadiadóba 1659 forint 48 krajcárt, a házi adóba 1255 forint 36 krajcárt, tehát összesen 2915 forint 24 krajcárt fizetnek. KÉTY az érsekség faluja a Bars megye felé eső megyehatáron. Itt Lekérrel és Damásddal szomszédos. A mi megyénkhez tartozó két szomszédja a nyugatra fekvő Kural, dél felé pedig Ölved. 744 főnyi magyar lakossága 116 házban és 128 családban él. Ezek közül 218 a katolikus, akik a barti plébániához tartoznak, 526 pedig a református, akiknek saját imaházuk van. 1176 hold másodosztályú és 588 hold harmadosztályú szántót, 79 kaszás harmadosztályú rétet, valamint 272 3/8 kapás harmadosztályú szőlőt művelnek. A legelő harmadosztályú, faizás nincsen. A közterhekre fizetnek 845 forint 59 krajcár hadiadót és 639 forint 58 krajcár házi adót, összesen 1485 forint 57 krajcárt. Itt van az érsekség egyik prediális telke. KITSIND a nagyszombati Szent István szeminárium birtoka. A valóságban is kicsiny, nemcsak nevében. Kőhídgyarmattal szemben, a Garam túlsó oldalán fekszik. Ezen a parton az egyetlen, a mi megyénkhez tartozó falu. Szomszédjai a Hont megyéhez tartozó Kövesd és Bajta falvak és Szalka mezőváros. Földje igen gyenge, hegyes. Kéménd felé ugyan sík a területe, de itt sokat szenved a Garam áradásaitól. Ritkán történik, hogy le tudják kaszálni a szénát. Lakói sokat szenvedtek a Rákóczi-mozgalmak idején. Ismételten el kellett hagyniok a falut, de mindig visszatértek. Ma 75 házban és 83 családban élnek, számuk 471. Mind katolikusok, a kövesdi plébániához tartoznak. 471 hold harmadosztályú szántóföldet, 170 kaszás harmadosztályú rétet és 557 1/2 kapás másodosztályú szőlőt művelnek. A legelő harmadosztályú, faizás nincsen. Hadiadóba 422 forint 59 1/2 krajcárt, házi pénztárba 319 forint 59 krajcárt, tehát összesen 742 forint 58 1/2 krajcár adót fizetnek. KÖBÖLKÚT a bátorkeszi uradalom faluja. Keleti és déli irányban, vagyis Muzsla felé, valamint nyugatra, vagyis Búcs és Kisújfalu felé sík, 140