Esztergom Évlapjai 1988

Helischer József: (1779—1844) Esztergom vármegye statisztikai és helyrajzi leírása (latinból fordította Prokopp Gyula)

és libádi mocsarak vizét levezető patak fölött emeltek. Földje sík és termékeny, ha a nyár esős; ha azonban száraz, akkor kemény és nehezen szántható. 790 magyar lakja 121 házban és 140 családban. Valamennyi katolikus, van templomuk és plébánosuk. Van 874 1/2 hold elsőosztályú és 45 3/8 hold harmadosztályú szántójuk, 494 1/2 kaszás harmadosztályú rétjük, valamint 611 3/4 kapás másodosztályú szőlejük. Legelőjük és faizásuk egyaránt másodosztályú. A megyei adópénztárba 947 forint 18 1/2 krajcárt, a házi pénztárba pedig 716 forint 37 krajcárt, tehát összesen 1663 forint 55 1/2 krajcár adót fizetnek. GYIVA a járás legkisebb faluja. Kicsiny területét Szölgyén, Libád, és Sárkány falvak határolják. Ennek is csupán alig hatodrészét bírják a jobbágyok, a többi az uraságé. A földesúr azonban gyakran változik, jelenleg gróf Zerdahelyi Pál özvegye a birtokos. Lakói szlovákok, magyarokkal vegyesen. A 137 fő 15 házban, illetőleg 19 családban él. Katolikusok, a köbölkúti plébániához tartoznak. 126 1/2 hold másodosztályú szántóföldjük, 57 1/2 kaszás harmadosztályú rétjük, 31 kapás másodosztályú szőlejük van. A legelő harmadosztályú, faizásuk nincs. A megyei adópénztárba 114 forint 59 3/4 krajcárt, a házi pénztárba 86 forint 1/2 krajcárt, összesen 201 forint 59 1/4 krajcárt fizetnek. KARVA nemesi kúria és major, hajdan az egész környék legforgalmasabb dunai átkelőhelye. Emlékezetes a magyaroknak a nyergesújfalui erődítmény ostromakor szenvedett veszteségéről. A kurucok ugyanis a Dunának ezen a partján is sáncokat emeltek, hogy a Nyergesújfalun épített erőd erről az oldalról is védve legyen. Mikor azonban a császári sereg elfoglalta az erődítményt, az innenső parton lévő őrség félelmében szétfutott. A császáriak az egész környékkel együtt Karvát is felperzselték, romokon kívül semmi egyéb nem maradt. A béke helyreálltával gróf Gyulay Ferenc, az akkori földesúr, betelepítette Karvát, a Duna partjának magasabb helyén pedig hercegek otthonának is megfelelő kastélyt építtetett. Újabban lerombolták ezt az épületet, és helyébe tett, amely minden igényt kielégít. A kastélyt fallal kerített kert övezi, tett, amely minden igényt kielégít. A kastély fallal kerített kert övezi, amelyet Kondé úr állandóan gyarapít ritka növényekkel. Több más nemes úr is lakik Karván, többnek van csinos, kényelmes otthona. Van itt kápolna is, és ennek közelében — Bél Mátyás tanúsága szerint — egy márvány sírkő ezzel a felirattal: „Hic est sepultura Nobilium de Lábatlan. Anno Domini Millesimo Quadringentesimo." Földje mindenütt laza, homokkal vegyes. 334 katolikus lakja, akik 19 házban és 59 családban élnek. A mocsi plébániához tartoznak. Az uraság engedélyéből 63 3/8 kapás szőlőt művelnek, ezenkívül kétkezi munkából és mesterségből élnek. A megye adópénztárába 76 forint 23 3/4 krajcárt, a házi pénztárba 57 forint 47 1/2 krajcárt fizetnek, vagyis összes adójuk 134 forint 11 1/4 krajcár. KÉMÉND hajdan a Hunt—Pazman nemzetség birtoka volt, amelyet Ugrin comes, Kázmér fia 1292-ben az esztergomi egyháznak adott, azoknak a károknak kiegyenlítéséül, amelyeket István, László és Lampert nevű testvérei okoztak az érsekség birtokainak elpusztításával. Később is sokat szenvedett ez a hely a háborúktól, sőt el is pusztult. Különösen emlékezetes az a pusztulás, amelyet a törököket üldöző lengyel csapat 139