Esztergom Évlapjai 1988

Helischer József: (1779—1844) Esztergom vármegye statisztikai és helyrajzi leírása (latinból fordította Prokopp Gyula)

és libádi mocsarak vizét levezető patak fölött emeltek. Földje sík és ter­mékeny, ha a nyár esős; ha azonban száraz, akkor kemény és nehezen szántható. 790 magyar lakja 121 házban és 140 családban. Valamennyi katolikus, van templomuk és plébánosuk. Van 874 1/2 hold elsőosztályú és 45 3/8 hold harmadosztályú szántójuk, 494 1/2 kaszás harmadosztályú rétjük, valamint 611 3/4 kapás másodosztályú szőlejük. Legelőjük és faizásuk egyaránt másodosztályú. A megyei adópénztárba 947 forint 18 1/2 krajcárt, a házi pénztárba pedig 716 forint 37 krajcárt, tehát össze­sen 1663 forint 55 1/2 krajcár adót fizetnek. GYIVA a járás legkisebb faluja. Kicsiny területét Szölgyén, Libád, és Sárkány falvak határolják. Ennek is csupán alig hatodrészét bírják a jobbágyok, a többi az uraságé. A földesúr azonban gyakran változik, je­lenleg gróf Zerdahelyi Pál özvegye a birtokos. Lakói szlovákok, magya­rokkal vegyesen. A 137 fő 15 házban, illetőleg 19 családban él. Katoliku­sok, a köbölkúti plébániához tartoznak. 126 1/2 hold másodosztályú szán­tóföldjük, 57 1/2 kaszás harmadosztályú rétjük, 31 kapás másodosztályú szőlejük van. A legelő harmadosztályú, faizásuk nincs. A megyei adó­pénztárba 114 forint 59 3/4 krajcárt, a házi pénztárba 86 forint 1/2 kraj­cárt, összesen 201 forint 59 1/4 krajcárt fizetnek. KARVA nemesi kúria és major, hajdan az egész környék legforgal­masabb dunai átkelőhelye. Emlékezetes a magyaroknak a nyergesúj­falui erődítmény ostromakor szenvedett veszteségéről. A kurucok ugyanis a Dunának ezen a partján is sáncokat emeltek, hogy a Nyergesújfalun épített erőd erről az oldalról is védve legyen. Mikor azonban a császá­ri sereg elfoglalta az erődítményt, az innenső parton lévő őrség félelmében szétfutott. A császáriak az egész környékkel együtt Karvát is felperzselték, romokon kívül semmi egyéb nem maradt. A béke helyre­álltával gróf Gyulay Ferenc, az akkori földesúr, betelepítette Karvát, a Duna partjának magasabb helyén pedig hercegek otthonának is megfe­lelő kastélyt építtetett. Újabban lerombolták ezt az épületet, és helyébe tett, amely minden igényt kielégít. A kastélyt fallal kerített kert övezi, tett, amely minden igényt kielégít. A kastély fallal kerített kert övezi, amelyet Kondé úr állandóan gyarapít ritka növényekkel. Több más ne­mes úr is lakik Karván, többnek van csinos, kényelmes otthona. Van itt kápolna is, és ennek közelében — Bél Mátyás tanúsága szerint — egy márvány sírkő ezzel a felirattal: „Hic est sepultura Nobilium de Lábat­lan. Anno Domini Millesimo Quadringentesimo." Földje mindenütt laza, homokkal vegyes. 334 katolikus lakja, akik 19 házban és 59 családban élnek. A mocsi plébániához tartoznak. Az uraság engedélyéből 63 3/8 kapás szőlőt művelnek, ezenkívül kétkezi munkából és mesterségből él­nek. A megye adópénztárába 76 forint 23 3/4 krajcárt, a házi pénztárba 57 forint 47 1/2 krajcárt fizetnek, vagyis összes adójuk 134 forint 11 1/4 krajcár. KÉMÉND hajdan a Hunt—Pazman nemzetség birtoka volt, amelyet Ugrin comes, Kázmér fia 1292-ben az esztergomi egyháznak adott, azok­nak a károknak kiegyenlítéséül, amelyeket István, László és Lampert nevű testvérei okoztak az érsekség birtokainak elpusztításával. Később is sokat szenvedett ez a hely a háborúktól, sőt el is pusztult. Különösen emlékezetes az a pusztulás, amelyet a törököket üldöző lengyel csapat 139

Next

/
Thumbnails
Contents