Esztergom Évlapjai 1988

Helischer József: (1779—1844) Esztergom vármegye statisztikai és helyrajzi leírása (latinból fordította Prokopp Gyula)

A háromszoros sánc közül a külső tíz öl magas, kerülete pedig 1219 öl. A középső ugyanilyen magas, de kerülete csak fele az előbbinek. A belső sánc a legkisebb. Azt mondják, hogy Kupa vezér építtette, amikor szembeszállt Szent Istvánnal. De bárki készíttette is, országos jelentőségű művet alkotott,nagysága miatt azonban akadályozza a föld megművelését. Lakói magyarok, részint újabb települők, részint a törökkori lakosok leszármazottai. Számuk 665, akik 100 házban és 113 családban élnek. Katolikusok, a kéméndi plébániához tartoznak. 1298 hold másodosztályú szántójuk, 472 kaszás harmadosztályú rétjük és 230 kapás másodosztályú szőlejük van. Legelőjük szintén másodosztályú, faizásuk nincsen. A megye pénztárába 729 forint 22 3/4 krajcár hadi adót és 551 forint 45 1/2 házi adót, összesen 1281 forint 8 1/4 krajcár adót fizetnek. BUTS az esztergomi érsekség faluja Mocs, Bátorkesz, Köbölkút, Mui'sla és Karva között. Területe sík, erdeje nincsen. 1435 lakosa magyar, akik 159 házban és 208 családban élnek, közülök 90 katolikus, akik a mocsi plébániához tartoznak. A többi református, nékik templomuk és papjuk is van. 1267 1/2 hold elsőosztályú és 679 1/4 hold másodosztályú szántó'.. 521 kaszás harmadosztályú rétet és 572 kapás harmadosztályú szőlőt művelnek. Legelőjük elsőosztályú. A megye katonai pénztárába 1511 forint 50 krajcárt, a házi pénztárába pedig pedig 1143 forint 40 krajcárt, vagyis összesen 2655 forint 30 krajcár adót fizetnek. CSENKE az érsekség pusztája a Duna, továbbá Muzsla és Karva faluk között. Földje homokos, a Duna melletti része fűzzel, nyárfával és másfajta fákkal benőtt. Itt fácánoskert van, a terület többi részét a muzslai jobbágyok bérlik. EBED az esztergomi káptalan közepes nagyságú faluja, melyet a Duna, továbbá Muzsla, Nána és Párkány helységek határolnak. A Dunához közeli része árterület, az attól távolabb eső rész száraz. 1165 magyar lakosa 174 házban és 195 családban él. Katolikusok, Szent István király tiszteletére szentelt templomuk és 1810 óta plébánosuk is van. Az 1643 hold elsőosztályú és 821 1/2 hold másodosztályú szántó, 343 1/2 kaszás harmadosztályú rét, 750 1/2 kapás másodosztályú szőlő és a szintén másodosztályú legelő után 1354 forint 13 krajcár hadiadót és 1024 forint 26 krajcár házi adót, összesen tehát 2378 forint 39 krajcár adót fizetnek. Híres dunai halászó és vizafogó hely. FARNAD az esztergomi érsekség népes faluja a megye északi csücskében, Komárom és Bars megyék szomszédságában. Földje kemény, de megtermi a búzát és a szőlőt is. Lakói magyarok és szlovákok, akik 205 házban és 247 családban élnek. 1273 főnyi lakosságából 710 katolikus, akiknek templomuk és plébánosuk is van. A 292 luteránusnak és 271 reformátusnak szintén van templomuk. 952 1/2 hold elsőosztályú és 1905 hold másodosztályú szántójuk, 136 1/2 kaszás harmadosztályú rétjük és 681 kapás harmadosztályú szőlejük van. Legelőjük és faizásuk szintén harmadosztályú. A katonai pénztárba 1596 forint 16 1/4 krajcárt, a házi pénztárba 1207 forint 32 1/2 krajcárt, tehát összesen 2803 forint 48 3/4 krajcár adót fizetnek. GYARMAT az esztergomi káptalan faluja, amelyet megkülönböztetésül a többi Gyarmat nevű helységtől Kőhíd-Gyarmatnak neveznek arról a szilárdan épített hídról, amelyet a kisúj falusi, köbölkúti, sárkányi 138