Esztergom Évlapjai 1988

Helischer József: (1779—1844) Esztergom vármegye statisztikai és helyrajzi leírása (latinból fordította Prokopp Gyula)

rint 26 krajcár házi adót, vagyis összesen 2887 forint 9 krajcár adót fizetnek. BÉLA falu annak a hegynek a tetején épült, amely tőle vette a nevét. Muzsla, Sárkány és Libád falvakkal határos. Földesura gróf Zerdahelyi Pál özvegye, kinek tágas kastélya van itten. Földje dombos, erdős, jó vadászterület. 322 főnyi lakossága magyar és katolikus, akik 33 házban és 54 családban élnek, é as muzslai plébániához tartoznak. Van 176 hold másodosztályú és 240 hold harmadosztályú szántójuk, 162 1/2 kaszás harmadosztályú rétjük és 265 1/2 kapás másodosztályú szőlejük. A legelő másodosztályú, fahasználat nincsen. A megyei adópénztárba 221 forint 8 3/4 krajcárt, a házi pénztárba 167 forint 17 1/2 krajcárt, tehát összesen 388 forint 26 1/2 krajcár adót fizetnek. BÉNY (Kis-Bény) jelentéktelen falu a Garam partjának magasabb fekvésű helyén. Nevezetes a premontreiek egykori prépostságáról, amelyhez hajdan három templom tartozott. Az első a Krisztus Teste tiszteletére szentelt magas és keskeny épület, melynek a szentélye keresztalakú, hajója pedig hátul, az előbbihez keresztben hozzáépített helyiség, amely előcsarnokul szolgált. A másik a tizenkét apostol tiszteletére szentelt, toronyszerű, kerek épület, amilyent a törökök szoktak építeni. A harmadik Szent Katalin temploma a nagyobbik templom mellett, amelytől keskeny köz választja el a keleti oldalon. Ez a két utóbbi templom a török időkben a kolostorral együtt rombadőlt és máig is romokban hever, az elsőt azonban szépen restaurálták még 1722-ben. Amadé István nevű nemes ember ugyanis végrendeletében a templomra hagyta a falut, a Veresallya dűlőben lévő szántóföldekkel, a Szikiince patakon túl fekvő szőlővel és háztartási felszereléssel együtt. Mindezt máig is használja a kéméndi plébános, aki gondoskodik az istentisztelet elvégzéséről, a gazdálkodásról pedig évenként számadást ad a helytartótanácsnak. 136 főnyi magyar lakossága 25 házban és ugyanannyi családban él. Mindnyájan katolikusok. 229 hold másodosztályú szántójuk, 59 harmadosztályú rétjük és 43 1/2 kapás másodosztályú szőlejük van. Legelőjük másodosztályú, faizásuk nincsen. E vagyonuk után a megyei adópénztárba 131 forint 4 3 '4 krajcárt, a házi pénztárba pedig 99 forint 9 1/2 krajcárt, tehát összesen 230 forint 14 1/4 krajcár adót fizetnek. BÉNY (Nagy-Bény) az előbbivel szomszédos falu, a bátorkeszi uradalomhoz tartozik. Sokat szenvedett ez a falu az előbbivel és más szomszédos falvakkal együtt. Egyszer a törökök, másszor a keresztény sereg pusztította, de újra meg újra benépesült. Midőn 1683-ban a lengyel sereg Kéméndet feldúlta, Bény is erre a sorsra jutott. A lakosságot ugyanis a szomszédságból ide menekültekkel együtt kegyetlenül leöldösték. Csak az a néhány ember menekült meg a lengyelek kezéből, akik át tudtak jutni a Garam túlsó partjának berkei közé. A lengyelek ugyanis annyira elkeseredtek az őket ért vereség miatt, hogy még a szent dolgoknak sem kegyelmeztek. Mikor a plébános a Szentséggel kezében és híveitől körülvéve elébük ment, nemcsak megengesztelni nem tudták a dühöngőket, hanem inkább annyira felingerelték őket, hogy a plébánost kísérőivel együtt leszúrták. A Rákóczi-mozgalmak idején megismétlődött a helység pusztulása. Az elmondottakon kívül még inkább nevezetes arról a hatalmas és igen régi sáncról, amely máig is körülveszi a falut. 137