Esztergom Évlapjai 1988

Helischer József: (1779—1844) Esztergom vármegye statisztikai és helyrajzi leírása (latinból fordította Prokopp Gyula)

imaházzal és 127 zsidó, ugyancsak saját zsinagógával. 197 1/4 hold másodosztályú, 205 hold harmadosztályú és 246 1/2 hold negyedosztályú szántóföldet, 97 3/4 kaszás harmadosztályú rétet, valamint 495 1/2 kapás harmadosztályú szőlőt művelnek. Legelőjük és faizásuk ugyanilyen osztályú. A megye pénztárába 323 forint 16 1/2 krajcár és 244 forint 33 krajcár, azaz összesen 567 forint 49 1/2 krajcár adót fizetnek. VADATS az esztergomi érsekség pusztája a Gerecse hegyen. Erdő és márványbánya tartozik hozzá. A márványt részint Süttőn, részint máshol dolgozzák fel. A túlsó, másként párkányi járás A fekvésének megfelelően nevezik túlsó járásnak, mert Esztergomból tekintve a Duna túlsó partján van. Hosszúsága négy német mérföld, szélessége — ahol legszélesebb — három és fél mérföld. Sík és dombos részei egyaránt nyitottak. Legnagyobb magaslata a járás közepén, Muzsla, Gyarmat és Köbölkút között van. Földje a sík részeken homokos, a magasabbakon agyagos. Erdő kevés van. A járás területén két mezőváros, huszonnégy falu és két puszta van, nem számítva azokat a pusztákat, amelyek más megyében lévő faluhoz tartoznak. ARAD gróf Zerdahelyi Pál özvegyének pusztája. A szomszédos községekben lakó jobbágyoknak 384 kapás harmadosztályú szőlejük van a puszta területén, amelyek után 51 forint 28 krajcár, illetőleg 38 forint 56 krajcár, összesen 90 forint 24 krajcár adót fizetnek a megyének. BART az esztergomi érsek faluja Kéty, Libád, Szölgyén és ölved falvak között. Lakói magyarok és katolikusok. Számuk 874, akik 127 házban és 145 családban élnek. Templomát Esterházy Imre prímás építtette a szent kereszt felmagasztalásának tiszteletére, és plébánost is ő adott a falunak. 1479 hold másodosztályú és 740 1/2 hold harmadosztályú szántóföldet, 78 1/2 kaszás harmadosztályú rétet, valamint 406 kapás harmadosztályú szőlőt művelnek. Legelője harmadosztályú, faizása nincsen. Adóba fizetnek a megyének 1013 forint 15 krajcárt, ületőleg 766 forint 30 krajcárt, vagyis összesen 1779 forint 45 krajcárt. BÁTORKESZ Pálfy herceg mezővárosa és a Pálfy-uradalom központja. A város területe elég tágas, de csak kisebb része a jobbágyoké, a többi az uradalomé. Itt vannak az uradalom gazdasági épületei. Jelenleg éppen kastélyt építenek, és angolkertet telepítenek. Földje egyaránt alkalmas bornak és gabonának. Homokos ugyan, de nem terméketlen, különösen ha hozzásegít az ember szorgalma és az ég kegyessége. Lakói magyarok és zsidók, akik 251 házban és 276 családban élnek. Közülök 680 a katolikus, akiknek templomuk és plébánosuk is van. A 670 reformátusnak szintén van temploma és papja. A zsidók száma 216, van zsinagógájuk is. Van 1088 1/2 hold elsőosztályú és 1014 3/4 hold másodosztályú szántójuk, 1115 3/4 kaszás harmadosztályú rétjük, valamint 918 1/2 kapás másodosztályú szőlejük. Legelőjük másodosztályú, a faizás harmadosztályú. A megye pénztárába 1654 forint 43 krajcár hadiadót és 1243 fo136