Esztergom Évlapjai 1988

Helischer József: (1779—1844) Esztergom vármegye statisztikai és helyrajzi leírása (latinból fordította Prokopp Gyula)

területén 144 hold másodosztályú és 288 hold harmadosztályú szántóföldjük, 192 kaszás harmadosztályú rétjük és 404 1/2 kapás másodosztályú szőlőjük van. Legelője harmadosztályú, faizás nincsen. A megye pénztárába 431 forint 2 krajcár hadiadót és 326 forint 4 krajcár házi adót, összesen 757 forint 6 krajcárt fizetnek. MAROTH-ot Pilismarótnak nevezik, megkülönböztetésül a többi, hasonló nevű helytől, mert a Püis hegység aljában fekszik. Esztergom megye legrégibb faluja. Kézai Simon krónikája szerint ugyanis mikor a honfoglaló magyarok a zubi (ma: Szob) révnél átkeltek a Dunán, megostromoltak egy várat, amely a mondabeli Moróté volt. Ezért maradt rajta a Marót név. A törökök uralma alatt megtartotta régi lakóit, és menekülőket is befogadott. A lotharingiai herceg seregét igavonó állatokkal segítették. Korábban a pesti pálosoké volt a falu, a rend eltörlése után a közalapítványé lett, amelynek itt van az uradalmi központja. Lakói magyarok, akik 223 házban és 300 családban élnek. Az 1631 lakos közül 1141 a katolikus, 490 pedig a református. Mindkét vallásnak van temploma és papja is. Hegyes területét sűrű erdő borítja, csak a Duna mentén van kevés síkság, amelynek talaja részint jó termőföld, részint homok. Van 281 hold másodosztályú, 282 hold harmadosztályú és 502 3/4 hold negyedosztályú szántóföldje, 402 1/2 kaszás harmadosztályú rétje, 800 3/4 kapás másodosztályú és 270 1/4 kapás harmadosztályú szőlője. A legelő másodosztályú, a fahasználat elsőosztályú. A megye pénztárába 1108 forint 8 1/2 krajcár hadiadót, 838 forint 17 krajcár házi adót, azaz összesen 1946 forint 25 1/2 krajcárt szolgáltatnak be. MARÓTH (Puszta-Maróth) az esztergomi érsekség pusztája Bajna, Héreg és Lábatlan helységek között. A hegytetőn nagyobb templomnak és más épületnek romjai látszanak. A nép a templomosok kolostorának tartja, mert minden olyan romot velük hoz kapcsolatba, amelynek hiteles történetét nem ismeri. Istvánfy Miklós művéből azonban tudjuk, hogy érseki kastély állott itten. A mohácsi csata után sokan menekültek ide családjukkal együtt, és megerősítették a kastélyt sánccal és árokkal. A támadó törököknek sok veszteséget okoztak, de a törökök végül is ágyúkat hozattak, és megtörték a védők ellenállását. Itt történt Dobozi Mihály híres esete. Feleségével együtt lóháton próbált menekülni, de mikor ez nem sikerült, tőrével megölte feleségét, és az ellenségre rohanva, halálát lelte. MOGYORÓS kicsiny falu, amely azelőtt a budai klarisszáké volt, most pedig a vallásalap csolnoki uradalmához tartozik. Hegyekkel körülvett mély völgyben fekszik. Szomszédos Nyergesújfaluval, Bajóttal és Táttal. Területe nem nagyon alkalmas a földművelésre, de mégis van 264 hold másodosztályú és ugyanannyi harmadosztályú szántóföldje, 48 kaszás harmadosztályú rétje és 358 kapás, fehér bort termő, tehát elsőosztályú szőlője. Legelője harmadosztályú, a faizás a tűzifát illetően másodosztályú, az épületfát illetően pedig harmadosztályú. Katolikus szlovákok lakják, akik a bajóti plébániához tartoznak. Számuk 504, akik 92 házban és 104 családban élnek. A megye egyik pénztárába 452 forint 44 3/4 krajcárt, a másikba 342 forint 29 1/2 krajcárt fizetnek, vagyis összesen 795 forint 14 1/4 krajcárt. Végül meg kell említenünk, hogy fazekasföld is található itten, amelynek kiásásával és Esztergomba, meg más132