Esztergom Évlapjai 1988

Helischer József: (1779—1844) Esztergom vármegye statisztikai és helyrajzi leírása (latinból fordította Prokopp Gyula)

hova való szállításával pénzt szereznek a jobbágyok. Legújabban egy bécsi polgár kőszenet kezdett bányászni, amely új kereseti lehetőséget nyújt a szegény lakosoknak. PÉLIFÖLD a szent kereszt remetesége, népiesen Szent-Kereszt, az esztergomi érsekség pusztája Mogyorós, Baj ót és Nagysáp között, Esztergomtól két órányi távolságra: Pázmány Péter szerint hajdan a joharmita keresztes lovagoknak volt itt rendházuk. Ennek romjai még megvoltak a múlt század közepén. A romok között remeték laktak, akik kápolnát építettek a szent kereszt tiszteletére. Barkóczy Ferenc érsek rendbehozatta a romokat és az akkoriban alapított, nazarenus szerzetes rendet telepítette oda. A rend feloszlatása óta egy ottlakó pap gondozza a kolostort. Évenként kétszer, a szent kereszt feltalálásának és felmagasztalásának ünnepén az ország távoleső részeiből is jönnek ide zarándokok zászlóik alatt. Ilyenkor forgalmas vásárt is tartanak, ahol élelmet, ruhaneműt és egyéb, különféle használati cikkeket árusítanak. SÁP (Nagy-Sáp) gróf Sándor Móric birtoka. A Rákóczi-időkben Bajnával együtt sokat szenvedett a rác csapatok pusztításától. Dombok és cserjések között fekszik. 1257 magyar lakja, 186 házban és 209 családban. Közülük 199 a katolikus, akik a bajnai plébániához tartoznak. A többi református, akiknek saját templomuk és papjuk van. 151 1/8 hold elsőosztályú, 328 3/4 hold másodosztályú, 304 1/4 hold harmadosztályú és 540 1/8 hold negyedosztályú szántója, 207 kaszás harmadosztályú kaszálója, valamint 806 kapás másodosztályú szőlője van. A legelő másodosztályú, faizása elsőosztályú mind a tűzifa, mind az épületfa tekintetében. A megye hadipénztárába 1181 forint 19 1/4 krajcárt, a házi pénztárba 893 forint 38 1/2 krajcárt, tehát összesen 2074 forint 57 3/4 krajcárt fizetnek. SÁP (Sári-Sáp) ugyancsak gróf Sándor Móric birtoka. Földje dombos, de vízfolyással öntözött és termékeny. Szlovákok és kevés német lakja 137 házban és 151 családban. 915 lakosa van, mindnyájan katolikusok. Van templomuk és 1787 óta plébánosuk is. 306 hold harmadosztályú, és 750 hold negyedosztályú szántójuk, 216 kaszás harmadosztályú rétjük, és 380 1/2 kapás másodosztályú szőlőjük van, legelőjük harmadosztályú. A megye adópénztárába 648 forint 57 3/4 krajcárt, a házi pénztárba 490 forint 55 l,/2 krajcárt, vagyis összesen 1139 forint 53 1/4 krajcár adót fizetnek. A sárisápi patak három malmot hajt. Kőszenet is bányásznak itten. SÜTTŐ a régi jegyzőkönyvekben Siktő-ként szerepel, ami a síkság tövét, vagyis kezdetét jelenti. Az esztergomi érsekség birtoka a Duna és az országút mentén, Piszke, Lábatlan, Bikol és Neszmély között. Lakói németek és kevés magyar, akik 145 házban és 183 családban laknak. Lélekszámuk 1034, katolikusok, van templomuk és plébánosuk. A terület hegyes és sok völggyel tagolt. 300 hold másodosztályú, 300 hold harmadosztályú és ugyancsak 300 hold negyedosztályú szántóföldjük, 207 kaszás harmadosztályú rétjük és 614 kapás elsőosztályú, valamint 297 kapás másodosztályú szőlejük van. A legelőjük harmadosztályú, a faizás másodosztályú. Fehér márványt bányásznak itt, amelyet részint máshová szállítanak, részint helyben dolgoznak fel különféle célokra. A megye hadi pénztárába 1073 forint 33 3/4 krajcárt, a házi pénztárba pedig 812 forint 133