Esztergom Évlapjai 1988

Helischer József: (1779—1844) Esztergom vármegye statisztikai és helyrajzi leírása (latinból fordította Prokopp Gyula)

lakik, közülük 917 katolikus, 150 pedig református. Területe kicsiny. Keletről a Duna és a negyed mérföldnyire fekvő Visegrád határolja, a többi oldalon Maróttal ér össze. Szántóföldjéből 73 hold harmadosztályú, 368 3/4 hold negyedosztályú. Van még 83 1/4 kaszás harmadosztályú rétje és 58 kapás másodosztályú és 340 kapás harmadosztályú szőlője. A legeltetés harmadosztályú, a faizás azonban elsőosztályú. Kőszenet is bányásznak. A megyei pénztárba 585 forint 26 krajcár hadiadót, és 442 forint 52 krajcár házi adót, azaz összesen 1028 forint 18 krajcárt fizetnek. EPÖLY az esztergomi káptalan faluja. Az elmúlt század elején a földesúr szlovákokat és magyarokat telepített a faluba, utóbb azonban a magyarok, akik reformátusok voltak, elköltöztek, csak a szlovákok maradtak ott, ezek viszont azóta megmagyarosodtak. Katolikusok, a bajnai plébániához tartoznak. A 101 házban és 116 családban 623 lélek él. Területe dombos, völgyekkel barázdált. 855 1/4 hold harmadosztályú és 196 3/8 hold negyedosztályú szántóföld, 161 1/2 kaszás harmadosztályú rét, 409 3/4 kapás harmadosztályú szőlő és az ugyancsak harmadosztályú legeltetési jog után 929 forint 25 1/2 krajcár adót fizetnek a megye pénztárába. Ebből az összegből 529 forint 8 1/2 krajcár a hadiadó, 400 forint 17 krajcárt pedig a házi pénztárba fizetnek be. Faizásuk nincsen. KESZTÖLTZ nevét Keztelek-nek írja az az oklevél, amelyet 1294ben adott ki III. Endre király. Ügy véljük, hogy ebből a névből alakult ki a mostani Kesztöltz név. Szintén az esztergomi káptalan faluja, Esztergomtól délre, egy mérföldnyi távolságra. Kelet felé Pilis megyével határos. Éppen a Pilis hegység lábánál fekszik. Magyarok és szlovákok lakják, de az előbbiek átvették társaik nyelvét és szokásait, így csak a nevekből állapíthatjuk meg származásukat. 187 házban és 190 családban 1053 lélek él. Mindnyájan katolikusok, 1788 óta templomuk és plébánosuk is van. Hegyes területükön 36 1/2 hold másodosztályú, 516 1/4 hold harmadosztályú és 425 1/2 hold negyedosztályú szántóföldet. 170 1/4 kaszás harmadosztályú rétet, 322 kapás másodosztályú és 602 1 2 kapás harmadosztályú szőlőt művelnek. Legelőjük harmadosztályú, a faizás másodosztályú. Egyébként mészégetéssel, fa fuvarozásával és kereskedéssel foglalkoznak. Hadiadójuk 997 forint 10 krajcár, a házi adó 754 forint 20 krajcár, tehát az összes adójuk 1751 forint 30 krajcár. A falu közelében van a Klastrom nevű rom, amely a nép véleménye szerint a templáriusoké volt. Messzi vidékről is iönnek ide kincskeresők, hogy kiássák az elrejtett kincseket. KIRVA kicsiny sváb település. Lakosai 1785 körül jöttek ide. Azelőtt a budai klarisszák birtoka volt, jelenleg a vallásalap csolnoki uradalmához tartozik. 375 főnyi lakossága katolikus, akik 73 házban és 84 családban élnek. 1805 óta saját plébánosuk van, templomuk körülbelül öt évvel ezelőtt épült. Területe hegyes, 605 hold szántófüldjük, 165 kaszás rétjük, 128 kapás szőlőjük, valamint legelőjük egyaránt harmadosztályú. Faizásuk nincsen. Évi adójuk 574 forint 53 1/4 krajcár, ebből 327 forint 17 3/4 krajcár a hadiadó, a házi adó pedig 247 forint 35 1/2 krajcár. LEÁNYVÁR szintén újabb német település. Régebben a budai klarisszáké volt, róluk kapta a nevét is. Hajdan ugyanis Ulmodvárnak hívták. Most a vallásalap csolnoki uradalmához tartozik. A Budáról Bécs felé tartó országút mentén fekszik, tágas vendégfogadója van. 546 lakosa 92 házban és 113 családban él. Katolikusok, van templomuk és plébánosuk. Htgves 131