Esztergom Évlapjai 1988

Helischer József: (1779—1844) Esztergom vármegye statisztikai és helyrajzi leírása (latinból fordította Prokopp Gyula)

CSOLNOK közepes nagyságú falu. Régebben a budai klarisszák birtoka volt, jelenleg a vallásalaphoz tartozik, és központja a csolnoki uradalomnak. Területe hegyes, számos völggyel tagolt. Van 422 1/2 hold másodosztályú, 877 1/2 hold harmadosztályú szántóföldje, 260 kaszás harmadosztályú rétje és 656 3/4 kapás másodosztályú szőlője. A legelő- és erdőhasználat harmadrendű. Kőszenet is bányásznak itten. Lakói németek és szlovákok. Számuk 943, akik 157 házban és 170 családban élnek és mindannyian katolikusok. Van templomuk és plébánosuk. 825 forint 52 3/4 krajcár hadiadót és 624 forint 45 1/2 krajcár házi adót, vagyis összesen 1450 forint 38 1/4 krajcár adót fizetnek a megye pénztárába. DÁG az esztergomi káptalan faluja, amely a Dág és Kiscsév majorok összeolvadásából keletkezett. Területe dombos, részint homokos, részint agyagos talajú. Szántóföldjéből 48 3/4 hold elsőosztályú, 533 3/4 hold pedig negyedosztályú, 100 kaszás rétje harmadosztályú, 157 1/2 kapás szőlője szintén harmadosztályú. Ugyanilyen a legelőhasználat is. Erdeje nincsen, sem egészséges vize. Az állatok a gödrökben összegyűlő esővizet isszák. Lakói szlovákok. 562 főnyi lakossága 83 házba nlakik és 99 családra oszlik, valamennyi katolikus. 1805 óta van temploma és plébánosa. A megyének 642 forint 41 1/4 krajcár adót fizet. Ebből 365 forint 53 3/4 krajcár a hadiadó, 276 forint 47 1/2 krajcár pedig a házi pénztárba folyik be. DOROG a káptalan faluja Csolnok és Esztergom között, a Budáról Bécs felé tartó országút mentén. Határos még az egyik oldalon Tokoddal, a másikon Kesztölccel és Cséwel is. Területe részint hegyes, részint sík és homokos. Van 27 hold másodosztályú, 243 hold harmadosztályú és 732 1/2 hold negyedosztályú szántóföldje, 224 1/2 kaszás harmadosztályú rétje és 355 kapás másodosztályú szőleje. A legelőhasználat közepes, erdohasználat nincsen. 632 német és katolikus lakosa 94 házban lakik és 118 családra oszlik. Van templomuk és plébánosuk is. Postaállomás és tágas vendégfogadó szintén van a faluban. Évi adója 1100 forint 20 1'4 krajcár, amelyből 626 forint 26 3/4 krajcár a hadiadó, 473 forint 53 1/2 krajcár pedig a házi adó. DÖMÖS egykor királyi birtok, I. Béla király kedvelt tartózkodási helye. Itt is halt meg. A hagyomány szerint az összeomló palota vagy trónszék zúzta össze. 1110-ben Álmos herceg szent Margit tiszteletére prépostságot alapított 12 kanonokkal, és annak számára nagyszerű templomot építtetett, amelynek felszentelésén számos főúron kívül Kálmán király is jelen volt. Az adománylevélből tudjuk, hogy 59 falut adott a prépostságnak 761 jobbággyal, illetőleg szolgával. Ezek — a termények tizedén felül — évenként 1522 vödör búzalisztet, négy hizlalt ökröt, 1522 juhot, 30 kövér ürüt, 50 sertést, 70 ludat, 120 tyúkot, 81 kősót, 1522 vödör sört, valamint 175 vödör méhsört tartoztak beszolgáltatni. Zsigmond király az olivetanus szerzeteseknek adta a prépostságot, ezek azonban hamarosan eltávoztak. A törökök elpusztították a prépostságot. A felszabadulás után Dömös falut a nyitrai püspökséghez csatolták. Erdődy gróf nyitrai püspök a prépostság omladékából templomot építtetett Szent István király tiszteletére. Meg kell még említenünk az Árpáshegy nevű hegyet, amelyen várromok láthatók. Dömös most az esztergomi káptalan birtoka, pontosabban a káptalan kötelékébe tartozó hét főesperesé. Lakosai magyarok. A falu 143 házában 190 család, illetőleg 1067 fő 130