Esztergom Évlapjai 1988

Helischer József: (1779—1844) Esztergom vármegye statisztikai és helyrajzi leírása (latinból fordította Prokopp Gyula)

minden oldalról körülveszik a Tamás-hegyet, amelynek csúcsán állott az öt kanonokból álló prépostság. Ezt az épületet a törökök erődítménnyé alakították át. A prépostság birtoka a Komárom megyei Izsa község. A vár közelsége miatt Szenttamás osztozott a vár sorsában. A török uralom idején törökök és rácok lakták, a keresztény seregek azonban elűzték őket, és így lakatlanná vált a terület. Később keresztények népesítették be, de a kurucok támadásakor ismét lakatlanná vált. A béke helyreálltával annyira benépesült, hogy már alig maradt hely az építkezésre, jóllehet a hegytetőn és a meredek oldalakon is építkeznek. Az 1828 lakos 275 házban, illetőleg 466 családban él. Közülök 1527 a katolikus, akik a vízivárosi plébániához tartoznak. Van továbbá két luteránus, egy református, 36 görögkeleti, és 262 zsidó. Ez utóbbiaknak zsinagógájuk és rabbijuk is van. Mezőgazdasági területük nincsen, de a káptalan Kusztus nevű szőlőhegyén 1240 kapás szőlőt művelnek. Sok a kézműves és a kereskedő, de a legtöbben kapálásból és egyéb szőlőmunkából élnek. Évi adójuk 1094 forint 41 2/8 krajcár, ebből 623 forint 13 6/8 krajcár a hadi adó, 471 forint 27 4/8 krajcár a házi adó. Nevezetes épület a Szent István király tiszteletére szentelt kápolna és a hozzátartozó aggok háza 12 személy számára. A hegy tövében van továbbá a káptalan tágas épülete és gazdasági udvara. Nevezetes a kétkerekű malom, amelyet a több mint 60 lépés hosszú, 40—50 lépés széles, körülfalazott tóban fakadó meleg víz hajt. Busbecq, aki I. Ferdinánd király követeként, útban Konstantinápoly felé, 1546 decemberében Esztergomban tartózkodott, csodálkozva említi, hogy ennek a tónak a vize még a leghidegebb télben sem fagy be, hanem békák kuruttyolnak benne. Említést érdemel még a hegy lejtőjén lévő keserűvízforrás. Körülbelül 40 évvel ezelőtt úgy a bécsi, mint a pesti egyetem megvizsgálta ezt a vizet, és a csehországi keserűvizekkel azonos összetételűnek találták. Schmidt doktor, abban az időben a megye híres orvosa, kiváló eredménnyel alkalmazta azt betegeinél. És hogy megszabadítsa az országot a külföldi keserűsó használatától, könnyebben szállíthatóvá! kívánta azt tenni. Evégből a saját költségén épített és különlegesen felszerelt épületben sót párolt. A sors azonban úgy akarta, hogy ez az üdvös kezdeményezés semmivé váljon. Szentgyörgymező Ez a mezőváros is közvetlen szomszédja Esztergomnak. A magyar Szentgyörgy mezejének, a németek Georgenfeld-nek nevezik. A zöldmezei szent György-prepostságtól kapta ezt a nevet, amelynek — a békés időkben — négy kanonokja volt. Valószínűleg Szent István király korában keletkezett. A tatárjárás és Trencséni Máté hadjáratai elpusztították a prépostságot, de Telegdi Csanád érsek 1337-ben visszaállította, és a kanonokok számát nyolcra emelte. A török uralom idején ismét elpusztult. A prépost a székesegyházi káptalan tagja lett, és rangban közvetlenül az oszlopos méltóságok után következik. 127