Esztergom Évlapjai 1988
Helischer József: (1779—1844) Esztergom vármegye statisztikai és helyrajzi leírása (latinból fordította Prokopp Gyula)
Területe a Duna mentén sík, de távolabb szőlővel beültetett dombok következnek. A talaj homokos, agyaggal kevert, nehéz. 328 hold harmadosztályú, és 389 hold negyedosztályú szántóföldje, 127 kaszás harmadosztályú rétje és 3200 kapás másodosztályú szőlője van. A lakosok legeltethetnek az uradalom legelőjén, az erdőből pedig tűzifát vághatnak. A törökök távozása után itt letelepedett lakosság a kuruc háborúk idején szétszóródott, és csak a béke helyreálltával tért vissza. A mostani lakosok túlnyomó része magyar, kevesebb a német és még kevesebb a szlovák. A lélekszám 1953, akik 252 házban és 480 családban élnek, valamennyien római katolikusok. 1800 óta saját plébánosuk van. Kézművességgel, főleg pedig föld- és szőlőműveléssel foglalkoznak. Földesuruk az érsek. Ezévi adójuk összesen 2077 forint 47 2/8 krajcár, ebből 1182 forint 55 6/8 krajcár a hadiadó, 894 forint 51 4/8 krajcár pedig a házi pénztárba fizetendő. A falvak és puszták betűrendben BAJNA hajdan a Both-család mezővárosa, ma népes falu. Földesura gróf Sándor Móric, akinek lakása és majorja is van itt. Egykor vára is volt, de ez a faluval együtt elpusztult a török háborúkban. A XVI. század elején, amikor enyingi Török Bálint volt a környék földesura, benépesült ugyan, de később, főleg Rákóczi Ferenc hadjáratai idején, újból szétdúlták, és csak három évvel később települt be újra. 1738 főnyi lakossága magyar, akik 225 házban és 277 családban élnek. Valamennyien katolikusok. Templomuk régiségéről annak gótikus stílusa tanúskodik. Az uradalomnak csinos üdülőháza van itt, az erdőben pedig gyakran rendeznek vadászatot. Földje agyagos és terméketlen. Megművelése sok munkával jár és gyakran többe kerül, mint amennyi hasznot hoz. A jobbágyok 217 1/2 hold elsőosztályú, 391 1/2 hold másodosztályú, 652 1/2 hold harmadosztályú és 1000 1/2 hold negyedosztályú szántóföldet, 366 kaszás harmadosztályú rétet és 829 1/4 kapás harmadosztályú szőlőt művelnek. A legelőhasználat közepes, a fahasználat azonban (úgy a tűzifa, mint az épületfa) elsőosztályú. A falu adója 2357 forint 27 3/4 krajcár, ebből a hadiadó 1342 forint 9 1/4 krajcár, a házi pénztár adója pedig 1015 forint 1/2 krajcár. Végül meg kell emlékeznünk egy bizonyos fajta földről, amelyet „üveges föld"-nek (Glaser-Erde) neveznek, és az egész ország üveghutáiban használnak. Évenként átlag 342 pozsonyi mérőt kitevő mennyiséget termelnek ki ebből, mérőnkénti ára 1 forint és 30 krajcár ezüstben. BAJÓT az esztergomi érsekség közepes nagyságú faluja. Kézai Simon krónikájából tudjuk, hogy a spanyol Simon ispán nevezte el Bajót-nak, az ő spanyolországi birtokának nevéről. Simon az arragoniai Konstanciának, Imre király feleségének kíséretében jött Magyarországra, és itt birtokot kapott a királytól. A falu több ízben elpusztult, legutóbb Rákóczi Ferenc idejében, a nyergesújfalusi erősséggel együtt. Csak húsz é v múltán népesült be ismét, több szlovák, mint magyar lakossal, ma mégis 128