Esztergom Évlapjai 1988

Helischer József: (1779—1844) Esztergom vármegye statisztikai és helyrajzi leírása (latinból fordította Prokopp Gyula)

szolgabírája, esküdtjei, jegyzője és ügyésze van, mint a megyéknek. Főispán helyett nádoruk van, az egyik a verebélyi, a másik a vaj kai és érsekiéli szék élén. Az érsekség vagyona sok kárt szenvedett a török háborúk és a belső küzdelmek idején. Az 1776-ban alapított három új püspökség (a szepesi, a rozsnyói és a besztercebányai püspökség) területét az esztergomi egyházmegye területéből hasították ki, és a fenntartásukra kijelölt birtokok egy részét ugyancsak az érsekség adta. Ilyen módon jelentősen csökkent ugyan az érsekség vagyona, de még így is alig akad párja az egész monarchiában. Az érseki birtokok jelenleg nyolc uradalomra vannak felosztva, úgymint az esztergomi, az érsekújvári, a drégelyi, a gútai, a nagysallói, a verebélyi, a nagyszombati és a pozsonyi uradalmakra. Ezeknek az uradalmaknak területén van egy város, tíz mezőváros, hatvanhárom falu, és tizenhét puszta, szétszórtan Esztergom, Bars, Hont, Nógrád, Komárom, Nyitra, Pozsony és Trencsén megyék területén, öszszesen 2816 3/10 jobbágytelek tartozik az uradalmakhoz, továbbá 216 1/3 olyan telek is, amely mentes az úrbéri szolgáltatások alól. Az érsekség megalapítása óta 827 év telt el, és ez idő alatt 65 érsek állott az egyházmegye élén. A hatvanötödik: rudnai és divékújfalusi Rudnay Sándor. Éljen! Tisztünkhöz tartozik, hogy röviden beszámoljunk azokról a háborúkról és viszontagságokról, amelyeket a vár és környéke átélt. Szt. István halála után, Péter és Aba királyok uralkodásának zavaros éveiről, de főként I. András idejéről, amikor a nép visszasüllyedt a szittya babonaságba, és öldökölte a keresztényeket, elsősorban a papokat és püspököket, nincs adatunk az Esztergomban történtekről. IV. Béla király uralkodása alatt, 1241-ben a tatárok tűzzel-vassal pusztították az egész országot. Elpusztították Esztergom városát, és ostrom alá vették a várat is, de a spanyol Simon ispán vitézsége megmentette a várat. 1304-ben Vencel cseh király sereggel jött az országba, hogy segítségére legyen fiának, az ifjabb Vencelnek, akit a magyar főurak egy része királlyá választott. Az érsek és a papság valamint a város Károly Róbert pártján volt. Vencel elfoglalta a várat és a káptalan birtokait, a székesegyház kincstárát kifosztotta, a sekrestyében őrzött okleveleket szétszaggatta és széjjelszórta. A király Albert comesre bízta a várat, aki később visszaadta a káptalannak az elvett birtokokat. Trencsényi Máté, korábban az ország nádora, nem ismerte el Károly Róbertet királynak. Gentilis bíboros, pápai legátus kiközösítette őt. Ennek kihirdetése miatt úgy állt bosszút, hogy előbb az érsekség és a káptalan birtokait pusztította, majd 1312-ben az esztergomi várat vette ostrom alá. Végül is arra kényszerült az érsek, hogy 800 márka ezüstért békét vásároljon tőle. 1403-ban Zsigmond császár és király Kanizsai János érseket ostromolta meg az esztergomi várban. Lábos és Siebenhuter érseki kapitányok több héten keresztül vitézül védekeztek, de végül is az érsek átadta birtokait a királynak. A király azonban megbocsátott az érseknek, és visszaadta az elvett birtokokat. 119