Esztergom Évlapjai 1988

Helischer József: (1779—1844) Esztergom vármegye statisztikai és helyrajzi leírása (latinból fordította Prokopp Gyula)

ket, ahol Komárom és Bars megyék határa a miénkkel összeér. A kezdetben kicsiny patak több más patak és vízfolyás vízével bővülve ér Farnadhoz, és az ottani lágy talajt elláposítva, áthatolhatatlan nádast képez. Ez Kural és Kéty mellett elhaladva nem csekély kiterjedésű tóvá szélesül. Itt négyzetes kőből épült erős gáttal és zsilippel összeszorítva előbb négykerekű malmot hajt, majd Leánd puszta és Bény falu között a Garamba ömlik. Hasonló volt a járás középső részét nedvesítő mocsár is.. Forrása Keltánál ered és több más patakot és vízfolyást magába fogadva, áthalad a Komárom megyéhez tartozó Csúz, Für és Kürt falvak határán, majd megyénkbe jut. Dél felé tartva előbb sekély, később szélesebb mederben folyik Arad puszta és Kisújfalu felé. Innen Köbölkút irányában továbbhaladva, már annyira szétterül, hogy a Dunához hasonló szélességű és mélységű folyónak tűnik. Ezt a mocsarat, valamint a Sárkány, Gyiva és Libád melletti mocsarakat is főméltóságú Pálffy József herceg 1824-ben — hatósági engedéllyel, nagy költséggel és kártalanítva a szomszédos földesurakat — lecsapoltatta és kiszáríttatta. A közepén csatornát ásatott, amelyből a Kőhídgyarmat területéről is oda gyűlő víz a Garamba folyik. A lecsapolt területen bőségesen terem a széna. 5. Az esztergomi járásban is volt hasonló mocsár, amelyet a törökök 1685. évi veresége tett nevezetessé. Ez a sárisápi patakból keletkezett, amely szük mederben és nagy kerülővel Tokod felé folyik, és ott iszapos talajra jutva, annyira mocsarassá vált, hogy a legtöbb helyen áthatolhatatlan volt részint az iszap, részint a sűrű nád és örvények miatt. Manapság mély árok vezeti el a korábban szélesen szétterülő vizet, amely malmokat hajt, majd Tát alatt patakként ömlik a Dunába, az egykori mocsán helyén pedig jelentős hasznot hajtó kaszáló van. Az Uny és Dág, valamint a Nagysáp és Sárisáp között volt mocsarak már régen eltűntek a Sándor grófi család által a múlt század közepe körül befejezett szabályozás következtében. — Elmellőzve a többi patakot, csak a vízivárosi és szenttamási meleg fürdőket és az utóbbi helyen feltörő keserűvíz-forrásokat említjük meg, amelyekről a maga helyén bővebben fogunk szólni. Ismerve megyénk természeti adottságait, síkságait, hegyeit és vizeit, valamint kellemes hőmérsékletét, nem nehéz szólni a levegő egészséges voltáról. A nap melegét ugyanis mérsékli a hegyi levegő, a sziklabarlangok mélyén felmelegedett levegő viszont a hideget enyhíti. A Dunát és a Garamot állandóan egészséges légáramlás kíséri, amely eltávolítja és felfrissíti a rossz levegőt. így tehát már maga a levegő egészségessé és erőssé teszi az ittlakókat. Egészség és munkabírás dolgában nem is állanak mögötte szomszédaiknak, és semmiféle népbetegség nem pusztít közöttük. Meg vagyok győződve arról, hogy ez a kedvező éghajlat indította arra Géza fejedelmet, hogy Esztergomot válassza ki székhelyéül, és fiát, a leendő királyt is arra nevelje, hogy el ne idegenedjék ettől a földtől, szülőföldjétől, hanem mindenképpen ragaszkodjék ahhoz. Bizonyára ezért történt, hogy Esztergom lett az érsekség székhelye. Az éghajlat 104