Esztergom Évlapjai 1988

Helischer József: (1779—1844) Esztergom vármegye statisztikai és helyrajzi leírása (latinból fordította Prokopp Gyula)

madik pedig az esztergomi Vízivároshoz tartozó sziget. A Duna-ágak a vár tövében egyesülnek. Ez a hatalmas víztömeg védelmezi a várat, a szemközti oldalról kettős torkolaton át beömlő Garam vizével együtt. A Garam tarkolata alatt két sziget van. A kisebbet a párkányiak, a nagyobbat a kövesdiek használják. Az itt kezdődő sziklák dél felé térítik el a folyamot. A kétoldalt lévő hegyek össze is szorítják a medret, amely itt határként szolgál Hont és Esztergom vármegyék között. A hegyek között továbbömlő Duna ismét két szigetet övez körül, majd befogadva az Ipoly vizét, folyik tovább Szob és több más falu mellett. Az esztergomi oldalon, Marót falunál, nagyobb síkság szegélyezi a Dunát, de tovább haladva, Dömösnél már ismét összeszorul a meder. Még továbbra, már Pilis megyében van a visegrádi vár, a hozzá tartozó faluval együtt. A Duna csendesen folyik a megyén keresztül, különösen az Esztergom alatti szakaszon. Mégis hóolvadáskor vagy nagyobb esőzés alkalmával a Németország felől lezúduló ár évenként — néha ismételten is — kiönt és nagy kárt okoz az esztergomiaknak, párkányiaknak, ebedieknek, muzslaiaknak, bucsiaknak, mocsiaknak és tátiaknak, a karvaiakat pedig szinte a pusztulás fenyegeti. Ha ilyenkor a Garam is megárad, a Duna nem tudja befogadni a vízhozamát, amely visszanyomódva és néha esőzés által is gyarapítva a partmenti mezőket és réteket borítja el. 2. A Garam igen sebes folyású. A gömöri hegyekben ered és rohanva folyik keresztül Zólyom és Bars vármegyéken. Néha még a hegyi patakokon is túltesz gyorsaságban. Ilyenkor szélesen kiárad és elpusztítja a vetést és a kaszálókat. Megyénket Kisbénynél éri el, melynek templomát körülbelül tíz évvel ezelőtt már-már romba döntötte volna, ha kellő hozzáértéssel és nagy költséggel el nem hárították volna ezt a veszedelmet. Itt gyors folyással zuhan bele a völgyszerű mély szakadékba, de sokat kanyarog és az iszap késlelteti a lefolyást. Bény alatt ugyanis a kiöblösödő nagy kanyarok szigeteket alkotnak. Néhány évvel ezelőtt a hatóság átvágatta a Kérnéd fölött keletkezett nagy szigetet, majd 1820-ban Esztergom és Hont vármegyék közösen láttak hozzá a Kőhídgyarmat, Nána és Párkány területén volt nagyobb kanyarok átvágásához. így most a Garam gyorsabban jut el Kövesdig, ahol a Dunába ömlik. A Garam azonban — hol a saját vízhozamától, hol pedig a Duna áradásától — gyakran megdagad. Ilyenkor jelentős vízmennyiség nyomul vissza a környező rétekre, mintegy negyed mérföldnyi mélységben. Ez a víz, mintha nem is a Garamból származnék, a Dunába külön patakként ömlik vissza, melyet Nánának neveznek az ottlakók. Ezenkívül van még egy másik vízfolyás is, amelyet szintén a Garam vize táplál. 3. Ennek Szikince a neve. Öbars közelében szakad ki a Garamból és 3—4 mérföldnyi hosszúságban folyik, nagy térközt hagyva a Garam és saját medre között. Keresztülfolyva a hon ti területen, Kisgyarmat és Páld falvaknál választja el egymástól a két megyét. Kéméndhez érve, kevéssel a falu alatt ömlik vissza a Garamba, melyből elágazott. 4. A folyókon kívül van még néhány mocsár is, amelyek számos érből és forrásból eredve részint szétterülnek a párkányi járás területén, részint elfolynak Bars megye felé. Ezek a vízfolyások a közeli faluról veszik nevüket. A Farnad fölötti vízfolyás Iklad pusztánál éri el megyén103