Esztergom Évlapjai 1988

Helischer József: (1779—1844) Esztergom vármegye statisztikai és helyrajzi leírása (latinból fordította Prokopp Gyula)

3. A Vértes hegységnek a megye területén lévő legnevezetesebb vonulata a Somberek. Ez a lábatlani Börsök hegytől ereszkedik le megyehatárunk felé, egészen Pusztamarótig. Jobbra, Nagysáp és Bajót között látszik a Mahlhegy, amelynek a teteje lejtős síkság. Megyénkhez tartozik még a környék legmagasabb hegyének, a Gerecsennek Süttő feletti része is. Itt vannak a híres vörös márványt adó kőfejtők. 4. A Pilis és a Vértes hegység többi csúcsa és dombja határjelként emelkedik ki a síkságból. Nevezetes a Bajóti hegy, amely a hasonló nevű falu keleti oldalán emelkedik. Ennek eléggé magas csúcsáról nagyszerű kilátás nyílik a Duna felé. A Mogyorós falu melletti dombon túl látszik az alacsonyabb, de annál kisebb Tokodi hegy, amelynek csúcsa olyan kerek, mintha késsel faragták volna körül. Nemi is lehet könnyen megmászni, csak egy meredek ösvényen. Közel van ide a Gete és egy másik hegy, amelyet Magashegynek neveznek az itteniek. A többi hegyet említés nélkül hagyjuk, bár ezek sem alábbvalók a megemlítetteknél, sem kellemesség, sem hasznosság tekintetében. 5. Vannak hegyek és dombok a párkányi járásban is. Közülük elsőként kell szólnunk a Bélai hegyről, amely a hegytetőre települt Béla falutól vette a nevét. Ez a hegy mintegy a középen emelkedik Kőhídgyarmat, Ebed, Muzsla és Köbölkút falvak között. A hegy lábát szőlők veszik körül, a magasabb oldalakon erdő, a hegytefcpn pedig szántóföld van. A hegy déli oldala a Hegyfark nevű dombban folytatódik, amely kiváló boráról híres. Bár alacsonyabbak, de szemre és termésre egyaránt hasonlók a Köbölkút és Kisújfalu között elterülő Somló és Nagyhegy. A hegyek közötti terület részint sík, részint dombos. A hegyekhez közeleső részek ugyanis hullámosak és völgyekkel tagoltak, de nem erdő borítja őket, hanem művelés alatt állnak. Csak a hegyektől és domboktól távolabbi, középső terep alkalmas a lovaglásra és csapatok felfejlődésére. Itt szabad kilátás nyílik a messzibb távolba is. Sehol máshol nem harcoltak oly gyakran, mint itt. Mindkét folyóparton gyakran látni sáncokat és egyéb csatanyomokat, így sírhalmokat is, melyekbe összehordták az elesettek tetemeit. Folyók, mocsarak és ásványvizek Elsőként a Dunát kell említenünk, mely a Komárom megyéhez tartozó Radvány falu alatt éri el megyénk határát és a megye középső részén áthaladva kelet felé tart. A belépésnél szigetet alkot, melyet felerészben a radványiak, másik felerészben pedig a mocsiak használnak. Innen Süttő felé, majd ismét jobbra haladva, baloldalt érinti Karvát, jobbról pedig Piszkét. Innen ismét jobbra kanyarodik, és hullámvonalban folyik le Nyergesújfalu mellett. A falut elhagyva kicsiny szigetet alkot, majd újból balra tér el és szigeteket képez. Ezek a muzslai, ebedi és táti szigetek, majd két nagyobb sziget: a Körtvélyes és a Nyáros, az általuk közbezárt kicsiny Csitrivel. Ezek után következnek az esztergomi szigetek. Az első Esztergom város kicsiny szigete, a második az a nagyobb sziget, amelyet régebben a várparancsnok foglalt el a maga számára, a har102