Esztergom Évlapjai 1988

Helischer József: (1779—1844) Esztergom vármegye statisztikai és helyrajzi leírása (latinból fordította Prokopp Gyula)

ESZTERGOM VARMEGYE LEÍRÁSA* ALTALÁNOS RÉSZ A név Esztergom vármegye — németül: Graner Gespanschaft, szlovákul: Ostrihomszka Stolicza — Esztergom városától, hajdan az ország fővárosától, vagy inkább az esztergomi vártól kapta a nevét. Területe és határai Megyénk területe kicsiny, de mégis kiterjed a Duna mindkét partjára. Lipszky szerint ugyanis a Ferro szigetétől számított 36° 1' és 36° 36' délkörök között, illetőleg a 47° 35' és 48° 2' északi szélességi körök között fekszik. Lagnagyobb hosszúsága 6 3/4, szélessége pedig 4 földrajzi mérföld, tehát az egész felülete 19 1/10 négyzetmérföldet tesz ki. Keletről Hont, délről Pilis, nyugatról Komárom, északról pedig Bars vármegye határolja. Hegyei 1. Az e határok közé szorított terület kicsiny ugyan, de folyók és patakok öntözik, kies fekvésű, mindenünnen hegyekkel és erdőkkel határolt. Nyugatról a Vértes, délről a Pilis nyúlványai ágaznak szét területén, és mindkét hegység a Dunáig terjed. Ott, ahol a megyehatár a Pilis hegységgel összeér, egy nevezetes hegycsúcs van, amelyet Árpáshegynek hívnak az ottaniak. Ennek a Dömös határában emelkedő meredek bércnek a csúcsán egy vár vagy valami efféle épületrom látható. Innen indul a Csókáskő és a Fehérkő hegyvonulata, amelyek Marót és Esztergom között emelkednek. Ezeket magas, sőt rendkívüli magasságig is felnyúló bükkés tölgyerdő árnyékolja be. Ezután következik — a Kesztölc felé eső részen — az Üllőkő, távolabb pedig a Kétágú hegy. Ez, mintegy a közepén széthasítva, két csúcsra oszlik. Az, amelyik Esztergom felé tart, egészen ellaposodik és széttördelt sziklaként nyúlik be az alatta elterülő síkságba. Az egyik ilyen sziklát Strázsahegynek nevezik arról az őrségről, amelyet egykor az Észtergomot megszállva tartó törökök állítottak fel ezen a hegyen. 2. Innen kezdődnek — egy közbeeső völgyön túl — az esztergomi hegyek. Magasra emelkednek, majd dombokon és szőlővel beültetett lejtőkön keresztül elsimulnak. Ezekhez csatlakozik Esztergom alatt, sőt még azon túl is, a Szamárhegy. Ez szintén a többi hegytől mintegy elszakítva, kettős csúccsal közelíti meg a Dunát, a hegy lába pedig egészen a partig ér. A hegy alsó részét kiváló minőségű szőlő borítja, azon felül azonban köves, meredek hegyoldal. 101 j