Esztergom évlapjai 1985 (Esztergom ipartörténete)

MÁSODIK RÉSZ - II. fejezet: A felszabadult esztergom első évtizede (1945-1956) - Az esztergomi ipar a hatalomért vívott harc időszakában (1945-1949)

tóság ... a mintavárosok közé sorolta. .." Esztergomot.

1

2 A városi vezetés lelkesedése és kezdeményező készsége az „Esztergom m. város várospolitikai programja, tekintettel az országos 3 éves tervre" c. képviselőtestületi határozatban konkrétizálódott.

1

3 Ebben az újjáépítés soron levő feladatait és a ráfordítandó kiadásokat tervezték meg, megfogalmazták a városfejlesztés közelebbi és távlati célkitűzéseit. Az ipar, a mezőgazdaság és a közlekedés fejlesztésének szép tervei mellett gondoltak az infrastruktúra hiányosságainak a pótlására is. Három évre 10,4 millió Ft beruházást terveztek. A terv végül is szerényebb keretek között 3,2 millió Ft-os saját erőből történő ráfordítással, de a városfejlesztés szempontjából jelentős eredményekkel valósult meg. Hozzá kell tenni, hogy államsegélyből elkezdődött pl. a Bazilika újjáépítése (kb. 1 millió Ft), a kórház helyreállítása (kb. 2 millió Ft), a nagylaktanya és a tiszti üdülő helyreállítása stb. Államkölcsönből lakásépítkezés is kezdődött a Vasas utcában a Szerszámgépgyár dolgozói részére. Fellendült a magánépítkezés is, ti. a romvárossá nyilvánításból következően a magánépíttetők 25 évi adókedvezményt kaphattak. Esztergom iparosításának, a gyáripar meghonosításának a lehetőségeit is megvalósulni látták az esztergomiak a felszabadulással. A polgármester 1946. december 31 -i beszédében a város felemelkedésének feltételei között az első helyen említi az iparfejlesztést, ipari üzemek létesítését a városban. (Nem zárkóznának el külföldi tőke esetleges ide települése elől sem!)

1

4 Az említett várospolitikai program részletezi is elképzeléseiket. A vágóhíd és a csatornamű üzemesítése mellett új ipartelepek létesítése ,,. . .az Iparügyi Miniszter Úr által gyártelepítésre alkalmasnak nyilvánított területeken". (A képviselő-testület 300 kat. hold mentesítését kéri erre a célra a Földigénylő Bizottságtól, amelyet meg is kapnak.) A kisipar támogatását is szívügyüknek tekintik. Számukra közműhely létesítését, körzeti kereskedő és ipari tanonciskola, tanoncinternátus és gyakorló műhely felállítását, a Rákóczi tér rendezése kapcsán korszerű piactér kiépítését határozzák el. Országos vásárok tartását is szorgalmazzák, „ . .különös tekintettel a párkányi rész elvesztésére, az így elmaradt forgalom pótlásának rávilágításával". A kisipar (és a kiskereskedelem) érdekeit szolgálták az idegenforgalom fellendítésére tett javaslataik is.

15 Nyilvánvaló, hogy sem a kötött gazdálkodás idején, sem a tervgazdálkodás kibontakozásával és megerősödésével a város külön elképzelései nem valósulhattak meg. Sőt, a város ekkor meglévő ipara is csak az állami rendeletek keretei között működhetett. Lényegében ez történt a város meglévő két nagyüzemével is. A Petz Iparművek Rt. szinte a felszabadulás másnapján megkezdte működését. Egykettőre eltakarították a romokat, s amíg nem volt villamosenergia (júniusig), egy kimustrált gőzmozdonyt használtak a gépek V 68