Esztergom évlapjai 1985 (Esztergom ipartörténete)

ELSŐ RÉSZ - Brunszkó Antal: Előszó

ELŐSZÓ Az MSZMP Esztergom városi Bizottsága, Esztergom város Tanácsa, az MTESZ városi szervezete, az esztergomi Balassa Bálint Társaság és az ipartörténeti monográfiánk megjelenését segítő vállalatok ós intézmények nevében őszinte szeretettel köszöntöm az Esztergom ipartörténete című munka valamennyi olvasóját. Az esztergomi ipar múltján, jelenét és jövőjét, az ebben az iparban dolgozott és dolgozó embereket bemutató összefoglaló munka megírásának gondolata hazánk felszabadulása 40. évfordulójának méltó megünneplésére született meg, s e célból alakult meg a szerkesztő bizottság. Kötetünk olvasói előtt kirajzolódik majd a kép, hogy mit jelentett városunk életében, fejlődésében és változásában a felszabadulás, a megindult szocialista fejlődés, mit hozott az új élet a város lakosságának életében. A felszabadulást követő évtizedekben nem készült eddig összefoglaló munka sem városunk ipari múltjáról, sem iparáról. Készültek hasznos és fontos résztanulmányok, amelyekre jelen kötetünk szerzői is támaszkodhattak. Célkitűzésünk az volt, hogy a helyi ipar múltját és jelenét legjobban ismerő szerzői kollektíva marxista fogantatású, korszerű, a legújabb tudományos eredményeket is számba vevő igényes összefoglalást készítsen. De az összefoglaló képen túl vázolják fel a kisebb közösségek, egy-egy vállalat, a szakmunkásképzés, a középkáder-nevelés, valamint a kisipar múltját és jelenét; villantsák fel az esztergomi gyáripar megteremtőinek, szervezőinek alakjait is. Ne csak számokat, termelési eredményeket kapjunk, hanem az eredmények mögött mutassák meg az eredményeket létrehozó embert, a munkást és a mérnököt, a gazdasági szakembert és a vezetőt. Esztergomba, a Magyar Királyság első fővárosába, István király szülőhelyére,.-koronázásának helyére, a magyar római katolikus egyház középkori

1 székvárosába az idegeneket, magyarokat és külföldieket elsősorban a történelmi múlt, ennek megmaradt emlékei vonzzák. Évente milliós vendégsereg keresi fel városunkat, csodálják meg a másfélszázados törökdúlás után megmaradt emlékeket, tekintik meg azt a főszékesegyházat, amely Közép-Európa legnagyobb temploma, s amelynek építéséről a XIX. század harmincas éveitől valamennyi, az országon átutazó nyugati turista útleírása is beszámol. Az idelátogatók felkeresik a város gazdag és egyre gazdagodó múzeumait, nem egy kül5