Esztergom évlapjai 1985 (Esztergom ipartörténete)

MÁSODIK RÉSZ - I. fejezet: Ezer esztendő öröksége - Jegyzetek

JEGYZETEK 1 Alba Régiáról, a mai Székesfehérvárról van szó, amely szintén az ország egyik legrégibb települése. Fehérvárnak akkoriban a mocsaras területből kiemelkedő részén földvára volt, ezt nevezték mocsárvárnak. 2 István 1018-ban „. . . megnyitotta a Jeruzsálembe vezető szárazföldi zarándokutat Magyarországon át. ... Mivel az új zarándokút Pannóniát a legrövidebb vonalon szelte át és elkerülte Esztergomot, új világi székhelyet létesített Székesfehérváron." — írja Győrffy György. — István király emlékezete c. mű 12-13. 1., (Magyar Helikon, 1971). - Dr. Horváth István: „Esztergom vagy Székesfehérvár?" c. cikkében írja: „...Géza fejedelmi székhelye Esztergom, - ezzel szemben Székesfehérvár a fejedelem családi birtoka volt. István királytól a tatárjárásig — más európai országokhoz hasonlóan — a főváros funkcióját kettő vagy három királyi székhely (Esztergom, Székesfehérvár, Illetve Veszprém) látta el. Közülük az első kettő a jelentősebb: Fehérvár az ún. „szakrális központ" ... a királyok koronázó és temetkező helye, törvénynapok színhelye stb., illetőleg Esztergom a királyi palotával, pénzverdéjével, a kancelláriával (III. Béla korától) — az ország politikai és elsősorban gazdasági . . . centruma volt." (Komárom megyei Dolgozók Lapja, 1972. július 29-i szám.) — Ehhez hozzá kell tenni, hogy az esztergomi Várban volt az ország első és 1211-ig az egyetlen királyi pénzverő műhelye. 3 Az Istváni államszervezet alapja a „. . . nemzetiségi szervezetnek területi szervezetté, a nemzetségfők uralmi területének vármegyévé való állítása volt ... a törzsfőktől elkobzott földvárakba ültette első ispánjait, és többnyire ezekről nevezték el a várat és megyéjét." (István király emlékezete c. mű 9. 1.) - István 50 ilyen várispánságot és számtalan királyi udvarházat létesített. A királyi tulajdon (amely kezdetben a földek 2/3 részét tette ki) a várispánságok kantonai szervezetében öltött testet, s ezek a várispánságok a királyt vármegye-rendszer alapját képezték. 4 István király emlékezete c. mű 9. 1. — István 10 püspökség szervezését kezdte meg, köztük az esztergomit is. „Püspöki székhelyet ott állított föl, ahol a királyi család valamelyik tagja szálláshelyét tartotta, és vitézei biztonságot nyújtottak az egyházfőnek Is . . .". (Uo. 10. 1.) 5 Uo. 45. I. 6 1198-ban Imre király elrendelte, hogy az esztergomi érsek minden királyi jövedelemből, továbbá a szepesi és a pozsonyi vámokból is kapjon tizedet. — (Magyarország történeti kronológiája I. kötet, 124. 1. - Akadémiai Kiadó, Budapest, 1931.) I HORVÁTH ISTVÁN: A középkori metropolis c. cikkéből - megjelent a Komárom megyei Dolgozók Lapja „Az ezeréves Esztergom" cikksorozatban, 15. cikk. 8 DR. LETTRICH EDIT: Esztergom a dorogi iparvidék városa c. mű 29. 1. - (Földrajzi tanulmányok 3. Akadémiai Kiadó, Bp. 1965, 181. 1.) - Lettrich E. megállapításához hozzá kell tenni, hogy hazánkban az építőipar elterjedése szorosan összefügg a kereszténységre való áttéréssel, hiszen a püspökségek és a szerzetesrendek számos templomot, kápolnát, kolostort építettek. Horváth I. írja a 7. pontban említett cikkében, hogy Esztergomban ebben a korban a Várhegyen 3, a királyi városban 5-6 keresztény és 1 zsidó templom volt, s ezeken kívül a környező települések helyén több templom és kolostor romjait sikerült feltárni. 9 Az I. István korában elrendelt, a templomok mellett vasárnaponként tartott vásárnapokat a rendszeres heti piacok váltják fel, sőt a nagyobb településeken országos vásárokat Is tartottak 10 Míg a XI. században a földbirtokok mintegy 2/3-a a királyok kezén volt, az Anjou-korban már csak alig 1/5-e, s a XIV. század második felére ez Is 5"la-ta csökkent. A XV. század elején a főpapság és a főúri osztály a földbirtokok 56%-át mondhatta magáénak, hozzátéve, hogy ennek kb. felét az egyház birtokolta - a főrangú családok tagjaiból kikerült érsekek, püspökök révén. (Gyimesi Sándor: Magyar gazdaságtörténet 1848-ig c. jegyzet 10-11. I. adatai alapján; Tankönyvkiadó, Budapest 1979. kézirat.) II Magyarország vármegyéi és városai, Esztergom vármegye — szerk. dr. Borovszky Samu 214. I. — (Országos Monográfiái Társaság, Budapest 1910; 480. 1.) 12 Uo. 210. I. 13 BAROS KALMAN: Az esztergomi iparoscéhek (doktori értekezés) - (Fővárosi Nyomda Rt., Budapest 1932.) 14 Magyarország történeti kronológiája 1., 315. I. 16 Telekdy Csanád két évtizedes (1330—1349) érseksége idején nemcsak a megrongált várat, várfalakat és a székesegyházat hozatta rendbe, hanem újjáépíttette a királyi városban Is a lerombolt románkori templomokat. — A magyar humanizmus és reneszánsz hajnala, melyhez a két, egymást követő esztergomi érsek - Széchy Dénes (1440-1465) és Vitéz János (1465-1472) - neve és tevékenysége nagyon szorosan és alkotóan kapcsolódik, újabb jelentős építkezéseket és három évtizedes gazdasági fellendülést eredményezett. — Alig másfél évtizedes „kihagyás" után ismét két kiemelkedő építtető érsek követte egymást: Estei Hippolit (1486—1497) és a leggazdagabb esztergomi érsek, Bakócz Tamás (1497-1521). Az utóbbinak az egyházi építkezései a jelentősek, míg Estei Hippolit az érseki uradalom gazdálkodásának a fejlesztését tartotta fontosnak. Nem véletlenül, hiszen a XV. század végén vagyunk, amikor a földesúri árutermelés és az export, továbbá a pénzgazdálkodás hazánkban is egyre nagyobb méreteket ölt. Hippolit — ferraral mintára — modern mezőgazdasági termelést igyekezett birtokain kifejleszteni. Elsősorban malmokat építtetett, de az ő nevéhez kapcsolódik az érsekvárosi „vízmű" korszerűsítése Is, amelyhez vízimalmot kapcsoltatott. 16 DR. NAGY ZOLTÁN: Estei Hippolit idején - („Az ezeréves Esztergom" sorozat 34. cikk.) 17 GYIMESI SÁNDOR Id. Jegyzete 74. I. 18 NAGYBAKAI P.: A céhkataszter kiegészítése a publikált céhlevelekkel - MTA-VEAB Értesítő 1977. I. 15. 1. 58