Esztergom évlapjai 1985 (Esztergom ipartörténete)

MÁSODIK RÉSZ - I. fejezet: Ezer esztendő öröksége - Összegzés

az egyházi feudális úr rezidenciái. „Ebbe" az Esztergomba áramlott kilenc évszázadon keresztül a hatalmas egyházi birtok gyümölcsének jó része, itt halmozódott fel az egyházi kultúra szinte minden kincse, itt épültek fel a meghatározó szerepet játszó egyházi objektumok és iskolák, és itt működtek az egyházi főhivatalok. A másik Esztergom a Várhegy alatt (a szó mindkét értelmében) és körül terült el. A főszékesegyházzal átellenben (keletre) a Szent Tamáshegy oldalában és lábánál félénken bújtak össze a nincstelen kapások, napszámosok viskói. Északra a volt jobbágyfalu, Szentgyörgymező parasztházai és apró portái; szinte rájuk veti árnyékát a monumentális kanonoki épület és a papi szeminárium kupolája. A Várhegytől délre-délkeletre fekszik a legnagyobb testvér, a XIX. század elejéig mindig makrancoskodó, polgárosulni akaró királyi város. Ez a „régi" Esztergom eladdig nem feledte el, hogy valamikor szabad volt, egyenrangú az érsekséggel. A XIX-XX. században aztán végleg elcsendesedett, mert nemesi-dzsentri értelmisége is kollaborált az érsekséggel. Továbblapozva, s csak felületesen átfutva a leltárt: Esztergom a hivatalok városa és iskolaváros is. Mezőgazdasága elmaradott, hasonlóképpen gyümölcs-, szőlő- és bortermelése. S ha hajdani vásárváros funkciója megkopott is, még mindig elég jelentős kereskedelmet folytat. Vonzáskörzete a dorogi iparvidék falvai, valamint (kelet felé) Pilismarót-Dömös, egészen Visegrádig; ezen községek, falvak lakói számára Esztergom még mindig „a város", ahol mezőgazdasági termékeiket eladhatják, s bevásárolhatják a szükséges iparcikkeket. — Népessége 1941-ben a 22 ezer főt alig haladja meg; népességének majdnem fele, 10 763 fő a kereső. A kereső népesség foglalkozás szerinti megoszlása hűen tükrözi a fentebb elmondottakat. Ime a foglalkozások szerinti rangsor:

7

9 — a bányászatban, iparban és építőiparban dolgozik 3 197 fő, 29.7% - a közszolgálat területén dolgozik 2 653 fő, 24,7% — a közlekedésben, kereskedelemben és a szolgáltatások területén dolgozik 1 917 fő, 17,8% - a mezőgazdaságban dolgozik 1 755 fő, 16,3% - egyéb területeken dolgozik 420 fő, 3,9 % - nyugdíjas 821 fő, 7,6% A későbbiekben elmondandók szempontjából már most érdemes megjegyezni, hogy a keresők 61,8%-a (6 647 fő) fizikai dolgozó, önálló 22,6% és szellemi dolgozó 15,6%. A fizikaiak foglalkozásbeli rangsora megegyezik a fenti táblázat sorrendjével. 57