Esztergom évlapjai 1985 (Esztergom ipartörténete)

MÁSODIK RÉSZ - I. fejezet: Ezer esztendő öröksége - „...mindenkor féltünk a nagyipartól, mert akkor népünk gyári munkás lesz, és most bányászok lettek..." (1919-1945)

IV. sz. táblázat: Az esztergomi gyáripar néhány főbb mutatója, összehasonlítva a megyei városok átlagával

7

8 Mutatók Esztergom Megyei városok átlaga - 1 gyárra jutó átlagos munkáslétszám (fő) 40 66 - normális üzemmenet mellett alkalmazható, 1 gyárra jutó átlagos létszám (fő) 55 118 - a felhasznált villamos motorok összes lóereje 427 1046 — felhasznált erőgépek összes lóereje 201 2556 — szénfogyasztás mázsában 4160 138234 - összes befektetett állótőke millió pengőben 5,50 8,10 — felhasznált nyers- és segédanyagok, félgyártmányok millió pengőben 0,52 5,99 - termelési érték millió pengőben 2,05 11,70 — termelési értéktöbblet millió pengőben 1,09 5,06 Az 1941. évi népszámlálási statisztika szerint Esztergom városában 3.197 ipari keresőt találunk - szemben az 1910. évi 2.283-mal. Míg azonban akkor az ipari keresők zöme (2.002 fő) a város kisiparában dolgozott, most a következő megoszlást találjuk: - a helyi kisiparban dolgozik kb. 1.000 fő (31%) - a helyi gyárakban és a középüzemekben dolgozik kb. 900 fő (28%) - a dorogi iparvidéken dolgozik (közülük kb. 850-en a bányászatban) kb. 1.300 fő (41%) 54