Esztergom évlapjai 1985 (Esztergom ipartörténete)

MÁSODIK RÉSZ - I. fejezet: Ezer esztendő öröksége - „...mindenkor féltünk a nagyipartól, mert akkor népünk gyári munkás lesz, és most bányászok lettek..." (1919-1945)

1938-ban egy korlátolt felelősségű társaság alakult a fenti néven, és új telephelyen - ma a Labor MIM 1. számú gyáregysége - egyre több és több gépet állítottak elő: a felszabadulásig összesen 790 dbot. 1943-ban újabb telephelyet is létesítettek (ma a FMV. 4. számú gyáregysége) Esztergom-táborban. 1944-ben már közel 500 főt foglalkoztattak. Esztergom igazi gyáriparának a megszületése tehát a második világháború időszakában következett be. Ugyanakkor az első világháború előtti 9 gyár gyakorlatilag alig fejlődött, mert most is távol estek a hadikonjunkturális lehetőségektől. Egy 1937-es statisztika szerint ekkor a következő gyárakat találjuk Esztergomban:

7

5 - 1 vas-, fém- és gépgyártó: a Petz Testvérek gépgyára, tehát új üzem; -- 1 közhasználatú villamosenergia szolgáltató telep: a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. kebelében működő Hungária Rt.; - 2 kő-, föld-, agyagfeldolgozó gyár: egyik a Hercegprímási Tégla-, Agyagáru- és Kályhagyár, amelyet ekkor Bekő és Társa üzemeltetett, a másik az 1912-ben alapított Esztergomi Kályha- és Agyagárugyár Rt.; - 1 faipari üzem: a Komáromy-féle családi részvénytársaság; - 3 élelmezési és élvezeti cikkeket gyártó üzem: egyik a Schrank likőrgyár, a másik a Brutsy-féle szesz- és likőrgyár és a harmadik (valószínűleg) a Kenyérmezőn létesült dr. Megyery-féle Mezőgazdasági Ipar Rt. ecet-, szesz- és malomipari üzemei; - 1 fonó-szövő ipari üzem: ez a már szünetelő (tönkrement) Rohmberg Művek Rt. ... A 8 életképes (működő) gyárban 1937-ben 319 dolgozót foglalkoztattak. A IV. sz. táblázat érzékelteti ennek az esztergomi gyáriparnak az erejét, ha összehasonlítjuk annak a 45 megyei rangú városnak az átlagával, amelyek közé Esztergom is tartozott. Az esztergomi ún. középipari üzemekben az 1 üzemre jutó átlagos munkáslétszám 4,1 fő, a megyei városok átlaga 4,8 fő. Pontos lisstájuk összeállítása nehéz és szükségtelen is lenne. Országos öszszehasonlításban az összes mutatóikban elmaradnak a megyei városok atlagaitól; pl. az éves termelési értékük 0,47, a termelt értéktöbbletük 0,14 millió pengő stb. (ugyanezek a mutatók a megyei városok átlagában 0,92 és 0,25 millió pengő). 53