Esztergom évlapjai 1985 (Esztergom ipartörténete)
MÁSODIK RÉSZ - I. fejezet: Ezer esztendő öröksége - „...mindenkor féltünk a nagyipartól, mert akkor népünk gyári munkás lesz, és most bányászok lettek..." (1919-1945)
10 millió korona alaptőkével, amelynek felét az Esztergom-vidéki Hitelbank tartotta a kezében. 1924-ben 100 millióra emelte alaptőkéjét, és lehetővé tette, hogy ennek 1/4 _ét esztergomiak vásárolhassák meg. Sajnos, ezt a vállalkozást is elsöpörte a túltermelési válság. Ugyancsak 1922-ben alakult a Rottár Gyógyáru Rt. és az Esztergomi Faipari és Fakereskedelmi Rt. (37 részvényessel). Az Oltóssy-féle gyár betéti társasággá alakult át. A Wascha- és a Heinschmann gyárak sorsára jutott a bíztatóan induló Rohmberg Művek Rt. is. E részvénytársaság elődje az 1921-ben létrejött Egyesült Kékfestő- és Fehérítő Rt., a Matus és a Farkas család nyolc tagjának részvételével. Induló 300 ezer koronás alaptőkéjüket egy év múlva 3 millióra emelték, majd 1923-ban 240 millióra úgy, hogy ennek felét a dornbirni Rohmberg cég adta. A Rohmberg-fivérek, tekintettel „cégük európai hírnevére", ragaszkodtak a Rohmberg Művek Rt. elnevezéshez, s egyikük igazgatója is lett a részvénytársaságnak. Az is igaz, hogy jelentős gépi beruházást eszközöltek és kötelezték magukat, hogy dornbirni üzemük termékeit a magyar piacon a cég neve alatt árusítják. A cég kapacitása évi 1,5 millió méter textiláru lett. Már az 1924-es év közepén jelentkeztek az értékesítési problémák, de akkor még bíztak benne, hogy „mintaszerű gyártmányaikkal meghódítják a magyar piacot". Nem ez történt. Éveken keresztül csökkentett kapacitással dolgoztak, pedig a Rohmbergfívérek 1926 elején 800 ezer svájci frankot fektettek a vállalkozás bővítésébe. Ezzel kezükbe került a részvénytársaság tőkéjének 2/ 3 része is. Minden erőfeszítésük hiábavaló volt, mert vevőik jórésze fizetésképtelenné vált. 1930-ban pl. 30.000 pengő volt a veszteségük, mire az esztergomi részvényesek kiléptek a részvénytársaságból. 1931-ben a Rohmberg' Művek Rt. csődbe jutott. (A gyárépület az 1930-as évek első felében üresen, elhagyottan állt, majd az AERO-Ever vásárolta meg. Ma a Labor MIM 1. számú gyárának a főépülete.) 7 1 Az említett fellendülést és sorsát szemlélteti a III. sz. táblázat. II. sz. táblázat: Néhány jellemző mutató az 1923-1937 közti ipari fellendülésről Esztergomban 7 2 Év A működő ipartelepek száma A bennük foglalkoztatott dolgozók szám Az 1 ipartelepre jutó átlagos dolgozói létszám 1923 13 1925 24 (!) 32Ő fő 13,7 fő (!) 1927 19 340 fő 17,8 fő 1928 18 383 fő 21,3 fő 1934 11 (!) 268 fő 24.4 fő 1937 9 319 fő 35,9 fő (!) 50
