Esztergom évlapjai 1985 (Esztergom ipartörténete)

NEGYEDIK RÉSZ - Juhász József: Esztergom kisiparának története (1872-1982)

nult szakmát az iparosoknál. A gyáripar nem képez olyan univerzális kisipari szakembereket, akik a falvak szüségletét el tudják látni. Fel kellett karolni a kisiparosok találmányait, újításait a népgazdaság érdekében. A hagyományos magyar kézműipari export lehetőségeit távolról sem használtuk ki. Célszerű lenne a devizaszerzést jobban előmozdítani a munkaigényes kisipari termékek külföldi értékesítésével.('") Esztergomban a háború óta soha annyi családi ház nem épült, mint a 60-as években. Közületek, intézmények is bátran adtak megbízást városunk iparosainak. Megnőtt az idegenforgalom, ami szintén újszerű szolgáltatást igényel. Ezért indokoltnak látta az alapszervezet vezetősége bizonyos szakmákban az inspekciós, ill. vasárnapi, ünnepnapi szolgálat bevezetését országosan is. A megrendelők száma és az igények olyan gyorsan nőttek, hogy az önállósulás elősegítése érdekében az iparkiadás feltételein könnyítettek. A kormány, különösen a községekben a magán kisipar fejlesztését adókedvezményekkel, hitellel is segítette. Ennek nyomán 1965-ben megkezdődött a kisiparosok létszámának lassú növekedése. Sokan munkaviszonyuk megtartása mellett, népiesen szólva „félnapos iparosokká" váltak, üzemben dolgoznak, és délután vagy szabadidejükben szolgáltatást végeznek. Vannak, akik nyugdíj mellett váltottak ipart. Harminc szakmában engedélyezték, hogy a kisiparosok működési engedély alapján gyakorolják iparukat minden szolgáltatóiparban. Működési engedéllyel leginkább kis településeken dolgoznak, sokan a mesterek soraiban aggályoskodtak, hogy lezüllik a szakma színvonala, hogy lehet két évi gyakorlat után ipart adni stb. Nem volt teljesen alaptalan a kisipari munka minőségének féltése, de el kellett dönteni, hogy teljes szabad utat adjunk ezáltal a kontároknak, vagy működési engedéllyel legálisan működő kisiparosok dolgozzanak. A KIOSZ a hiányzó tudást segít pótolni tájékoztató előadások, tanfolyamok tartásával, gyárlátogatások szervezésével. Mestervizsga tanfolyamok szervezésével segíti a kezdő kisiparost képesítésének megszerzéséhez. S közben elérkeztünk egy új társadalmi igény kielégítéséhez: Sok új fiatal kisiparos kapcsolódott be a KIOSZ szervezeti életébe. Sárhegyi Béla lakatos, az alapszervezet agilis titkára megfelelően igazodott a 70-es évek tagságának igényeihez. A szervezeti székházban komoly társadalmi élet folyik, TIT-előadások hangzanak el, a politikai és szakmai továbbképzéseken, színházlátogatásokon kívül rendszeressé váltak a gyermekek, tanulók számára szervezett rendezvények. Két évenként visszatérően rendezik meg a kisipari kiállításokat, amelyeken lemérhető iparosaink szakmai fejlődése, de a legfőbb cél, hogy a pályaválasztó fiataloknak segítséget adjon, hogy azok betekinthessenek a kézműves szakmák szépségeibe. 1973-ban ünnepelte városunk 1000 éves fennállását. A méltó megünnepléshez hozzájárultak a kisiparosok is, akik középületeink homlokzati felújítását az évfordulóra soronkívül vállalták. Munkájuk elismeréséül a KIOSZ alapszervezet az ünnepi tanácsülésen a „Pro urbe" elismerő oklevelet kapta a várostól. A régi székház (Kossuth L. u. 40.) sajnos lebontásra került. Az Országos Központ támogatásával sikerült vásárolnunk a szervezeti székház 442