Esztergom évlapjai 1985 (Esztergom ipartörténete)
NEGYEDIK RÉSZ - Juhász József: Esztergom kisiparának története (1872-1982)
,,2-32-1/1955. sz. levelükre az alább felsorolt kisiparosokat ajánljuk export munka végzésére, elsőrendű minőségi munkájuk miatt: Oberfrank Ádám kosárfonó. Szakács László kovácsolt csillár-készítő, Czuczai József műlakatos, Salamon Ferenc kefekötő, Cziglényi József és Szupek Ferenc kárpitos, Graff József csizma- és cipőkészítő, Horváth Vilmos, Ugrai János, Ipolyi Ernő birgerli és cipőkészítő, Szalay József, Molnár Imre szíjjártó, Koppányi Imre, Meszes Lajos, Kiss János asztalos, Bíró József szűcs, Schwerteczky József, Piskor Ferenc faesztergályos." Sokan közülük még ma is öregbítik városunk iparosainak szakmai tekintélyét. A vezetőség 1955-ös taggyűlési beszámolójából szeretnék néhány részletet kiragadni: „Az anyagkiutalás javult, a rászoruló, nincstelen, volt kisiparosok állami segélyt kapnak, lehetőség nyílt akár kettő ipari tanulót is alkalmazni. A kisipari kölcsönt sok kisiparos igénybe vette. Munkájuk elvégzéséhez segítséget adott, anyagot, gépet vásároltak. Tehát a kölcsönt jól igyekeztek felhasználni, ez így helyes és rendben van. De az nincs rendben, hogy egyesek hanyagságból, vagy nemtörődömségből az esedékes havi részleteket nem fizetik be. Hosszú évekig szinte követelőleg szóvá lett téve, hogy a kisiparos miért nem lehet biztosított. Most, hogy van rá lehetőség, nem mindenki él vele. Csak akkor kapkod, ha már megtörtént a baleset, mint pl. ifj. Lohner Gergely nyergesújfalui asztalos elvesztette az egyik szeme világát, nem volt biztosított, másnap be akart lépni, de sajnos nem lehetett. Ez a példa is bebizonyítja, hogy a bajt meg kell előzni, s élni kell a biztosítással, ha már van rá lehetőség." Szó volt még az alkalmazott, a tanulók tartásáról és az adózásról. 1954. óta lehetővé tették az iparitanulók tartását, a tanulót tartó iparosok tanulónként legalább 30 %-kal több anyagot kapnak, mint azok, akik nem foglalkoznak tanulóképzéssel. Az 1956-os ellenforradalom alatt városunk kisiparosai józanul viselkedtek, kitartottak a népi demokratikus rendszer mellett. Az ellenforradalom leverése után a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 1957. január 26-án a KIOSZ előterjesztésére határozatot hozott a kisiparosság zavartalan működésének előmozdítása érdekében. A jogszabály leszögezte, hogy a kisiparosság érdekvédelmi szerveként kizárólag a KlOSZ-t ismeri el. A magánkisipar helye és szerepe a népgazdaságban:a szocialista helyi ipar kiegészítőjeként elsősorban a lakosság közvetlen szükségleteinek kielégítése, a megrendelésre készülő mérték utáni termékek készítése, szolgáltatás és javítás. Az ország kb. 2500 helységében 1958 végén nem volt szocialista helyi ipar, és csak a kisiparos végezhette el az iskolának, a postának, a népboltnak, a patikának stb. bármilyen kisipari javító munkáját. Emiatt támogatni kellett a törvényeket betartó kisiparosok tevékenységét.( I G) Lényeges szerepük nyílt a magánkisiparosoknak a családiházak építésében, valamint egyéb építőipari és lakáskarbantartó munkák területén. Fontos terület a kiváló szakemberek nevelése. 1958-ban több mint 2600 fiatal ta441
