Esztergom évlapjai 1985 (Esztergom ipartörténete)

NEGYEDIK RÉSZ - Pásztor Sándor: Nyomdaipar Esztergomban

ban továbbra is az akkori időknek megfelelő szinten tartotta. Magas mércét állított szakmunkásai elé. Dr. Gróh Gyula egyetemi tanár sorozatosan nála nyomtatta tankönyveit. Itt jelentek meg a szerves- és szervetlen kémia tankönyvei, a professzor sok-sok tanulmánya mellett itt látott napvilágot az egyik országos folyóirat, a Kémikusok Lapja is. Természetesen hirdetéseket is hozott a lap. A sok kiváló szakember közül névszerint is meg kell emlékezni Zachar Gyula betűszedőről. Nagy tudású művelt, kedves és jólelkű ember volt. Jómódú családból származott, azonban gimnazista korában agyhártyagyulladás következtében elvesztette hallását, így testvéreihez hasonlóan nem tudott diplomát szerezni, de professzor volt a szakmájában. Nehéz, akár idegen nyelvű szövegeket szedett oldalszámra gyorsan és hiba nélkül, teljesen lekötötte munkája. Szeretett gyorsan dolgozni, szerette és tisztelte munkatársait, ezt úgyszólván mindenki igyekezett viszonozni vele szemben. Szájról kitűnően olvasott, beszédhangja jól érthető volt. Szívesen fordultak hozzá tanácsért, információkért. Ilyenkor letette a kezében levő szerszámot, a winkelt, majd nagyon készségesen kezdte: „Mi a baj „básikám?" Mindenkit bácsinak szólított, még a neki talán csak hasig érő inas gyerekeket is, a lányokat meg „nénikézte". Sajátos hangulata támadt ezzel a beszélgetésnek, magyarázatnak, ami mindig készséges és kedves volt. Nem sajnálta az időt rá, nem féltette a szakmáját senkitől sem, mindent legjobb tudása szerint adott át a fiataloknak. Élő lexikon volt, betéve tudta az idegen szavak szótárát, a latin nyelvet szabadon fordította. Talán testi hiányossága miatt igen későn nősült, bár hódolója volt a gyengébb nemnek. A felszabadulást követő években a nyomda felelős vezetője lett, mígnem Philipp József hazatért a hadifogságból. 1881-ben Laiszky János alapított nyomdát a mai Zalka Máté utcában. Az akkori kornak megfelelő berendezéseket vásárolt, és könyvkötéssel is foglalkozott. A városban kialakult egy másik nyomdászdinasztia. Fiai is nyomdászok lettek, sőt később unokája is. A felszabadulást megelőzően sohasem volt komoly konkurenciája a Buzárovits-cégnek. Az egyház nem nagyon foglalkoztatta Laiszkyékat, maradt hát a polgárság kiszolgálása, a vármegyeháza, valamint az iskolák és a városháza megrendeléseinek teljesítése, és a hetenként kétszer megjelenő lap, az Esztergom és Vidéke kiadása. Ez utóbbi Laiszky Kázmér kiadásában és szerkesztésében került az olvasók elé. Fejlécében a program: „Keresztény politikai és társadalmi lap." Általában szűkebb pátriánk életével és a megye híreivel foglalkozott. Állandó rovata, a Heti események belföld és külföld alcímekkel, a címek alatt hírek, események egy mondatban, mondhatnánk ollózás a fővárosi napilapokból, információk a rádióból. Ennek ellenére az ember néhány szóban valóban tájékozódhatott mindenről. Nem is ez volt a fő célja a kiadónak, hanem hogy minél több hirdetése legyen. Ez éltette a lapot. Itt jelent meg a vármegye hivatalos lapja is. Laiszkyék igyekeztek mindig friss információval szolgálni az olvasót. Akkoriban igen nagy port vert fel nyomdász berkekben, hogy a cég egy igen komoly 430